A vörösterror 133 napja

Kutyakölyökkel robbantott cukiságbombát Hruscsov

2014. január 8. 19:43

Nyikita Hruscsov és John F. Kennedy még a hidegháború legforróbb korszakában is táviratozott egymással, s bármekkora rivalizálás folyt is a bipoláris világrend két szuperhatalma között, a szovjet vezető és az amerikai elnök olykor ajándékkal lepte meg a másikat. Így került a Fehér Házba Pushinka, akinek anyja világtörténelmet írt: a szovjet Sztrelka volt ugyanis másodmagával az első kutya, amely sikeres űrutazáson vett részt.


"Anyám egyszer egy vicces történetet mesélt. Éppen Hruscsov mellett ült egy bécsi ebéd alkalmával, amikor hirtelen nem tudott már mit mondani neki, így Sztrelkáról, az űrbe fellőtt kutyáról érdeklődött, majd a beszélgetés a kölykeire terelődött. Néhány hónappal később egy kiskutya érkezett a Fehér Házba. Apámnak semmilyen ötlete nem volt arra nézve, hogy honnan jöhetett, egyszerűen nem tudta elhinni, hogy ez anyám műve" - idézte fel a történetet az esemény idején alig négyéves Caroline Kennedy, JFK és Jacqueline Kennedy lánya, tokiói nagykövet.

A Szovjetunióban világra jött hófehér szőrű kutya elbájolóan aranyos volt, amire nevének angol fordítása (Fluffy, azaz pihés, bolyhos) is utalt. A Kennedy-család feje - olvasható a Hruscsovnak címzett fennmaradt levélben - annak rendje és módja szerint udvariasan megköszönte a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára kedvességét; nagyon érdekes megfigyelni a kettejük folyó levelezés hangvételének melegségét, ám hozzá kell tenni, hogy a felszín alatt végig ott volt a két szuperhatalom vezetője közti rivalizálás.

A Kennedy-adminisztráció alatt ennek leglátványosabb terepe az űrverseny volt, amelynek első szakaszában a Szovjetunió volt fölényben: ők küldték az első műholdat a világűrbe és Jurij Gagarin személyében szovjet állampolgár járt első emberként az űrben. Az 1957. november 3-án Föld körüli pályára állított Szputnyik-2 utasa, Lajka volt a világűrbe felemelkedett első Földlakó. Bár a kóbor kutyát nem sikerült épségben visszahozni - Lajka a kapszula túlmelegedése és a stressz következtében múlt ki -, repülése bebizonyította, hogy egy fejlett élőlény képes túlélni a súlytalanság körülményeit, és adatokkal szolgált az élő szervezet világűrbeli működésére és állapotára nézve.

Hruscsov és Kennedy Bécsben 1961 júniusában

Az első két "pionír" így Pushinka anyja, a legendás Sztrelka és Belka lett, ők alig egy napot töltöttek 1960. augusztus 19-20-án a Szputnyik-5 fedélzetén, mielőtt sikeresen visszatértek. Ezzel a Vosztok-program keretében indított műhold lett az első olyan űrjármű, amely a szállított élőlényeket - a két eb mellett többek között egereket, patkányokat és rovarokat - sikeresen visszahozta a Földre.

Az állatok történelmet írtak, ráadásul Lajka és társai nélkül Gagarin sem indulhatott volna az űrbe 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajón. (Az "űrsokk" után Kennedy azt tűzte ki célul, hogy az Egyesült Államok - lehetőleg a hatvanas évek vége előtt - hozza be lemaradását és a Holdon az első ember már amerikai legyen. Az első amerikai, Alan Shepard néhány héttel Gagarin után hajtott végre űrugrást, majd az amerikaiak 1962 elején "egyenlítettek": februárban John Glenn, májusban pedig Scott Carpenter is háromszor kerülte meg űrhajójával a Földet.) A Földet érés követően Sztrelka hat egészséges kölyökkutyának adott életet - Pushinka volt az egyik, akit Hruscsov diplomáciai gesztusként Kennedynek ajándékozott.

Bár az elnök környezetében egyesek - nem tudván levetkőzni a hidegháborús paranoiát - mikrofonokat képzeltek a kutyába rejtve, Pushinka a Kennedy-család teljes körű tagja lett, kivált azok után, hogy közte és a Fehér Ház másik kutyája, Charlie között hamar lángra lobbant a szerelem és a hamarosan négy új lakóval örvendeztették meg a nagy kutyabarát hírében álló elnököt és famíliáját: Blackie-t, White Tipst, Butterfly-t és Streakert a családfő tréfásan csak "pupnikok"-nak nevezte. Butterfly-t és Streakert végül ismeretlen gyermekeknek adták oda, míg Blackie és White Tips rokonokhoz került.

A Kennedy-család a kutyákkal

Hruscsov és Kennedy között ezt követően is rendszeresen zajlott levélváltás - gyakran titokban. 16 hónappal a bécsi csúcs után azonban az Egyesült Államok és a Szovjetunió között fagypontra hűltek a kapcsolatok, az egyik U-2 kémrepülő ugyanis felvételeket készített a Kubába telepített orosz atomfegyverekről, a világ ezzel az atomháború kirobbanásának szélére került. A kubai rakétaválságot végül sikerült megnyugtatóan rendezni: Hruscsov bejelentette, hogy Moszkva kivonja fegyvereit, cserébe Kennedy megígérte, hogy nem rohanja le Kubát és feloldja a szigetország tengeri blokádját. Egyes történészek szerint a kettejük közötti kommunikáció óriási hatással volt a világtörténelem alakulására, s lényegében ez mentette meg a világot az atomkatasztrófától.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!