Az anschluss nélküli Anschluss

Folyamatosan napirenden

1918. november 12-én az osztrák nemzetgyűlés kimondta a csatlakozást Németországhoz. A döntés tényleges megvalósulását a saint-germain-i békeszerződés 88. cikkelye ugyan megakadályozta, de az anschluss gondolatát a nyomasztó politikai és gazdasági nehézségek közepette nem tudta kioltani. A demokrácia harmincas évekbeli meggyengülésével párhuzamosan került egyre inkább előtérbe a nemzetiszocializmus anschluss-propagandája, amellyel szemben az osztrák államtudat erősítésén fáradozó, a demokráciát 1933-1934-ben felszámoló korporatív Ausztria ötéves harc után elbukott. 1938. március 12-én Hitler Königgrätz unokáinak összecsapásában „virággyőzelmet" aratott.

Az anschluss kérdése tehát folyamatosan napirenden volt, és - változó intenzitással, de - végig meghatározta az osztrák politika történéseit. Az 1938 márciusáig vezető úton több ezt igazoló állomás rögzíthető. 1918-1919 szocialista anschluss-eufóriájából a nagyhatalmak ébresztették fel Ausztriát Saint-Germain-en-Laye-ben. Az osztrák szövetségi tartományok ezt követő, inkább pszichológiai, semmint nemzeti-kulturális alapokon nyugvó anschluss-mozgalmának a genfi jegyzőkönyvek aláírásával (és népszövetségi kölcsön biztosításával) parancsoltak megálljt 1922 októberében. 1925-től új lendületet vett a csatlakozási propaganda, és a gazdaság, a közlekedés, a kultúra, a jog és számos más területen folyt egy fokozatos gyakorlati összehangolódási folyamat, politikai síkon azonban kínosan kerülték az anschluss melletti, de az annak bármilyen kárt okozó állásfoglalást is.

A német-osztrák vámunió terve 1930-1931-ben a dunai térségbe nagyhatalomként visszatérni szándékozó Németország egyre aktívabb politikájának első logikus, a nyugati államok ellenállásán ekkor még megbukó lépése volt. 1933-1934-ben a hatalomra került Hitler az anschluss lehető leggyorsabb realizálásával próbálkozott, és ez az osztrák nácik elvetélt puccskísérletéhez vezetett. Ezután került előtérbe a nevezetes 1936. júliusi egyezménnyel és Schuschnigg kancellár 1938. februári, berchtesgadeni pokoljárásával fémjelzett evolúciós megoldás, mely Ausztriát belülről felőrölve eredményezte az Ostmark népszavazással is megerősített létrejöttét.

A hitleri feltételekkel megvalósuló anschluss-szal szembeni egységes fellépésre nem volt esély, mert az ország az 1927. július 15-én, az Igazságügyi palota előtt történtek, egy munkástüntetés mintegy kilencven halálos áldozattal járó leverése óta egymással kibékíthetetlenül szemben álló táborokra szakadt, majd megkezdődött az a fokozatos államcsíny, mellyel a Dollfuss-Schuschnigg kormányzat megfojtotta a köztársaságot. A nácik esélyeit jelentősen növelte, hogy a kormány 1934 februárjában leszámolt a szociáldemokratákkal, így belső bázisa is megfogyatkozott. Mégis az osztrák hivatásrendi állam volt az első államilag szervezett résistance-mozgalom Európában. A deklaráltan antidemokratikus, a politikai katolicizmust zászlajára tűző rendszer védekezési kényszerből, a külpolitikai szövetségkeresés sikertelenségének belátásából született, és a nemzetiszocializmus általi fenyegetettséggel, a „nemzeti" ellenzékkel szemben kívánt megfelelő, „hazafias" ellenmodellt nyújtani. Hitler hatalomra jutásakor az osztrák lakosság kétharmada minden pártpolitikai ellentét dacára az osztrák államhoz tartozónak vallotta magát.

Az osztrák Első Köztársaság utolsó nemzetgyűlési választásán, 1930-ban nem szereztek mandátumot az osztrák nácik, de az 1932-es tartománygyűlési, majd néhány községi tanácsi választáson már juttattak képviselőket a különböző testületekbe. Tevékenységük azonban inkább terrorcselekmények elkövetésében merült ki, melyre a hatalom válasza az osztrák NSDAP betiltása volt. 1934. július 25-én SS-puccsisták hatoltak be a bécsi kancellária épületébe. Az egyik támadó rálőtt Engelbert Dollfuss szövetségi kancellárra, aki belehalt sérüléseibe. Az akció az azt gyakorlatilag testközelből figyelő rendőri és biztonsági szervek tehetetlensége miatt célt ért, de a puccskísérlet elbukott. Hitler elvesztette az első csatát és a Brenner hágón felvonultatott olasz erők láttán visszavonulót fújt.

1. Folyamatosan napirenden
2. Olasz karokból a németbe
3. Eddig és ne tovább

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike