Mégse a Herodiumban van Heródes sírja?

Nagy sajtóvisszhangot váltott ki a jeruzsálemi Héber Egyetem 2007-ben, amikor bejelentették, hogy megtalálták Nagy Heródes király sírját Jeruzsálemtől délre, a Júdeai-sivatagban található ókori erődben. A tudósok már korábban is sejtették, hogy ebben a körzetben lehet az egyébként feltűnően szerény mauzóleum, amelyről Josephus Flavius ókori történetíró is említést tett, de az ásatások eddig nem igazolták a feltételezést.

A sírt egy eladdig feltáratlan, Heródes két palotája között lévő területen találták meg, ahol kiderült, hogy a szarkofágot a temetés után pár évtizeddel darabokra törték, emberi maradványok pedig nem kerültek elő. A kutatók szerint valószínűleg az időszámításunk szerint i.sz. 67 és 72 közti nagy zsidó felkelés idején meggyalázták Heródes sírját, és valamiféle Róma-ellenes politikai bosszúból elvitték, vagy szétszórták a csontokat.

Nagy Heródes (i.e. 37-i.e. 4) a Római Birodalom szentföldi helytartója volt, i.e. 40 körül a Júdeát megszállva tartó birodalom szenátusa „a zsidók királyának” nevezte ki. A Bibliából mint a betlehemi tömeges gyermekgyilkosságok elrendelője ismert: miután eljutott hozzá a hír, hogy megszületett Jézus Krisztus, „a zsidók új, igazi királya”, minden két év alatti fiúgyermeket megöletett Betlehemben és környékén.

A Heródium volt az egyik utolsó erőd, amelyet a zsidó felkelők tartani tudtak a rómaiak ellen, egészen i. sz. 71-ig, akkor a hódítók elfoglalták, majd lerombolták az építményt. A helyszínen először 1956 és 1962 között folytattak ásatásokat, amelyeket egy ferences szerzetes vezetett, és akkor került felszínre szinte minden ma látható maradvány. Az ásatások a hatnapos háború alatt megszakadtak; Izrael 1972 óta folytat kutatásokat a területen.

A mauzóleum

A képre kattintva galéria nyílik!

A 10-szer 10 méteres mauzóleumnak csúcsos teteje van és három szarkofágot találtak benne. Ezek egyikéről gondolta azt az ásatáson később életét vesztő izraeli régész, Ehud Netzer, hogy Heródes királyé volt. Joseph Patrich és Benjamin Arubas, a Héber Egyetem két munkatársa ezt cáfolja, mondván: a mauzóleum túlságosan is szerény és kicsi a hivalkodó, többek között a pompás maszadai erőd megépítéséről ismert júdeai királyhoz, ráadásul a tervezés és az épület stílusa is nélkülöz mindenféle karaktert.

A két kutató azt állítja, hogy a mauzóleum a kor királyi sírjaihoz képest is kicsi. Ráadásul a síremlék mindössze egy gúlával rendelkezik, miközben a Heródest megelőző dinasztiának, a Hasmóneusoknak hét van. Heródes síremlékénél továbbá hiába keresünk kaput vagy udvart, ahol az uralkodó alattvalói leróhatták volna kegyeletüket; alig húsz ember férhetett el kényelmesen, s nincs egyetlen olyan bejárat, amely a sírhoz vezetett volna. Nem beszélve az építmény csapnivalóan kivitelezett alaprajzáról, a mauzóleum fölé vezető két lépcső miatt az egyik oldalon nem is lehet megközelíteni a sírt, a komplexum pedig nem szimmetrikus a Herodium tengelyével. A szarkofágok mészkőből készültek, holott Heródeshez inkább a márvány vagy az aranyozott koporsó illett volna.

De ha nem Heródesé, akkor kié a sír? Patrich szerint a szarkofágba egy, a júdeai uralkodóhoz közel álló személyt, az egyik családtagját, például anyját, apját vagy fivérét temethették. A legendás király holléte továbbra is rejtély, bár némi reményt adhat, hogy a komplexum nagy részét eddig még nem sikerült feltárni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák
• Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Reagan és Gorbacsov izlandi találkozójával kezdődött a hidegháború enyhülése 
• A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
• A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
• A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca