A rómaiak mint a nanotechnológia feltalálói?

Brit kutatók szerint a jelenleg a londoni British Museumban megtekinthető, 1600 évvel ezelőtt készült serlegnél az ókori rómaiak a modern nanotechnológiához hasonlatos technikát alkalmazták. Nanotechnológia alatt értünk bármely olyan technológiát, amelyet nanoskálán hajtanak végre, és amelynek alkalmazásai vannak a valós világban: ilyen például a nanoelektronika, az egészségügy, a gyógyszeripar, az energia, a biotechnológia vagy éppen az információtechnika.

A titokzatos Lükurgosz-serleg a hálóüvegen alkalmazott alámetszés és a relieftechnikát együttesen alkalmazza. Anyaga dikrotikus, kettős színű átlátszó üveg, amely ha elölről éri a fény, zöld színben csillog, áteső fényben pedig izzó vörösen. Az üveg kis mennyiségű kolloid aranyat és ezüstöt tartalmaz, ezek okozzák a szokatlan optikai tulajdonságot. Valószínűleg Rómában készítették az i.sz. 4. században, s azt a mitológiai jelenetet ábrázolja, amikor az édónok (trákok) királya, Lükurgosz - akire Dionüszosz elmebajt bocsátott - egy dühkitörése után szőlőindákba gabalyodik.

A színváltoztató serleg titkát csak évtizedeken múltán, 1990-ben fejtették meg a kutatók. Miután mikroszkóp alá tették az üveg törött darabjait, a szakemberek meglepődve tapasztalták, hogy a kupába parányi, 50 nanométer - ez kevesebb, mint az asztali sószem ezredrésze - átmérőjű ezüst- és aranydarabokat kevertek. Ezek után kezdték a kutatók a rómaiakat a "nanotechnológia úttörőinek" nevezni, mivel úgy vélekedtek, a mesteremberek nagyon is tudatában voltak annak, hogy mit csinálnak - mondta el Ian Freestone, a University College London munkatársa.

Gang Logan Liu, az Illinois Egyetem (Urbana-Champaign) mérnök-nanotechnológusa tesztekkel kívánta bizonyítani, hogy a rómaiak által megszerzett tudást ma is lehetne hasznosítani. Bár folyadékot nem tudtak a serlegbe önteni, a kísérlet során több milliárd apró lyukat ütöttek egy bélyegméretű műanyagdarabba, amelyre arany- és ezüstnanorészecskéket szórtak. Amikor a lyukakat vízzel töltötték meg, a felszín világoskékbe borult, de amikor a belsejébe olajat öntöttek, vörös lett; a kísérletet több különböző folyadékkal is megismételték.

Liu szerint a tesztekkel egyrészt azt akarták megmutatni a régészeknek, hogy hogyan működött a Lükurgosz-serleg, másrészt segítséget kívántak nyújtani a kutatóknak egy olyan eszköz kifejlesztéséhez, amely képes nyál- vagy vizeletmintából kimutatni egy esetleges kórokozó jelenlétét, s azonosítja azon veszélyes folyadékokat, amelyeket a terroristák vihetnek fel a repülőgépekre.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek