Gyorsan terjedt a kereszténység Britanniában

Egy szerencsés – névtelenséget kérő – kincsvadász a norfolki Swaffhamban egy olyan értékes ezüstlapra bukkant, amelyen a megkereszteltek gyűrűjén előforduló szokásos szavak olvashatók. Szakértők az időszámításunk szerinti 312 és 410 közé keltezik a leletet, tehát jóval korábbra, minthogy Canterburyi Ágoston bencés szerzetes, az angol egyház egyik megalapítója 595-ben partot ért volna Britanniában.

Az ezüstdarab – amelyre a férfi fémdetektorral bukkant rá több egyéb tárgy, köztük egy viking kori lelet és négy vaskori érme társaságában idén februárban – egy újabb bizonyíték arra, hogy a korábban véltnél sokkal elterjedtebb volt a kereszténység és jóval több keresztény élt Szent Ágoston missziója előtt Britanniában. A gyűrű lemezén latin nyelvű felirat áll (ANTONI VIVAS IN DEO), ez a szöveg szerepelt a keresztséget felvevők gyűrűjén is.

A történészek egybehangzó véleménye szerint a kereszténység már jóval Szent Ágoston érkezése előtt megjelent a szigetországban, valamikor az időszámításunk szerinti első században. A római kereskedők voltak azok, akik történeteket kezdtek mesélni Jézusról, sőt olyan vélemények is vannak, hogy állítólag a Megváltó – Aritmateai Józseffel együtt – Britanniát is felkereshette.

Canterburyi Szent Ágostont (534-604) Nagy Szent Gergely 595-ben azzal a feladattal bízta meg, hogy vezesse a pogány I. Ethelbert országának, a Kenti Királyságnak a keresztény hitre térítésével megbízott missziót. Talán azért eshetett Kentre a választás, mert közel volt a keresztény Galliához és mert Ethelbert felesége, Berta Párizs királyának, I. Charibertnek a keresztény lánya volt. Az angolok apostola Thanet szigetén szállt partra, majd a királyság fővárosába, Canterbury-be ment.

A király valószínűleg 597-ben keresztelkedett meg, és megígérte, hogy Ágoston és a többi pap szabadon prédikálhat. Ágoston a püspökség központját Canterbury-be helyezte, majd az uralkodó több alattvalóját is megkeresztelte. Gergely pápa a sikereken felbuzdulva 601-ben újabb missziót küldött Canterbury-be, Ágostonnak pedig papi süveget adott, ami azt jelezte, hogy a bencés szerzetes attól kezdve érsek volt. Anglia védőszentje – az angolok apostola – 604-ben hunyt el, rövidden halála után szentté avatták. Britanniában még abban az évben Londonban és Rochesterben katolikus püspökségeket alapítottak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek