Feltárták a Hadrianus-villa föld alatti városát

A régészek eddig összesen több mint másfél kilométernyi alagutat térképeztek fel a Rómától 35 kilométerre fekvő tivoli villa alatt. Ezekben a járatokban élelmiszereket és egyéb árukat szállítottak ökrökkel vontatott kocsikkal és a Hadrianus által magával hozott több ezer rabszolga is itt közlekedett. A fő alagút 2,4 méter széles volt, s egy 700 méter átmérőjű „kiszögellésbe” torkollott, a kutatók vélekedése szerint itt tudtak megfordulni a kocsikkal. „Ezek az alagutak azt sugallják, hogy Hadrianus villája valójában nem is villa volt, hanem egy föld alatti városként működött” – fogalmazott Benedetta Adembri, az ásatási terület igazgatója.

Az alagút

A létesítményt valószínűleg 125-ben kezdték építeni. A hatalmas palotakomplexum palotával, fürdőkkel, kutakkal, kerti házakkal, lakónegyedekkel, gazdasági épületekkel, különleges, személyre szabott épületekkel – úgy mint könyvtár és színház – volt tele. A sokat utazó császár legszívesebben ezen a 100 hektáron elterülő, mintegy 30 épületből álló fényűző kéjtanyán időzött, amikor éppen Rómában tartózkodott.

Hadrianus utódai használták és bővítették is a villát, míg Nagy Konstantin császár végül számtalan műkincset az új fővárosba, Konstantinápolyba szállíttatott. A népvándorlás korában aztán teljesen szétrombolták, majd a reneszánsz pápák kezdtek érdeklődni a romok iránt – egy helyi bíboros például a 16. században lebontotta a márványokat, hogy saját villájához használhassa fel.

A sárga rész jelöli az új alagutat

Az alagutat Strafa Carrabile-nek („Nagy föld alatti út”) nevezte a területet feltérképező olasz barlangkutató, Marco Placidi és csapata. Az alagúthoz egy bokrok és növények fedte lyuk vezette el a régészeket, akik távvezérléssel működő robotokat küldtek a föld alá, hogy azon részeket is felmérjék, ahova a szakemberek a sziklák és törmelék miatt egyelőre nem tudnak lejutni. A szakértők azonosítottak egy nagyobb, közel 5 méter széles alagutat is, de az a föld és a törmelékek miatt egyelőre megközelíthetetlen.

A régészek számára végül világossá vált, hogy a villa alatt egy föld alatti úthálózat húzódik, amire a 15 méterenként fúrt kutak szabályos elhelyezkedéséből lehetett következtetni. Eddig úgy sejtették, hogy egyetlen út futott a palotakomplexum alatt, a most felfedezett alagútbejárat azonban azt sugallja, hogy voltak egyéb, alternatív útvonalak is. Vittoria Fresi régész szerint megjósolni sem lehet, hogy hova vezet az út, s hogy milyen épületekre bukkanhatnak még a jövőben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait