Hitek és tévhitek Szent István napjával kapcsolatban

Öt hitet és tévhitet vizsgáltunk felül a nap történetével kapcsolatban. Zászlófelvonás, tisztavatás, tűzzuhatag: minden, amit tudunk és tudni vélünk augusztus 20-ról, a napról, amelynek jelentése folyamatosan változott.

Istvánnak a pogány Koppány feletti győzelmét ünnepeljük

Nem igaz: bár István 997-ben Veszprém mellett német lovagok támogatását élvezve legyőzte Koppányt, a csata okai a jó-rossz, a keresztény-pogány küzdelménél jóval összetettebbek voltak. Géza uralma alatt ugyanis - bár hívott római katolikus hittérítőket, és az ő felügyelete mellett alapították Pannonhalmát is - egyszerre élt és maradt fenn a párhuzamosan terjeszkedő bizánci egyház és a korábbi pogányság szokásvilága is. Bár Koppány helye a mai napig ismeretlen a dinasztikus családfán, az összecsapás okát a legtöbben a változó öröklési rendben, az elsőszülöttség nemzetségi jog felett aratott győzelmében keresik, azaz mindez egyfajta klánháború volt. Augusztus 20-án tehát az államalapító uralkodót, és annak 1083-as szentté avatását ünnepeljük.

A Szent Jobb nem is Szent István keze

Igaz/Nem igaz: a kérdést egyértelműen nem lehet megválaszolni. Hartvik győri püspök 1116 körüli időkből származó legendagyűjteménye szerint a királyt - végakaratának megfelelően - a székesfehérvári bazilikában temették el. István király halála után zavaros, nehéz évek következtek, ezért a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték.

A történelem viharai után a Szent Jobbot 1988-ban Szentágothai János és 1999-ben Réthelyi Miklós professzorok vezetésével alapos anatómiai vizsgálatnak vetették alá. Mindkét esetben megállapították: egy 900-1000 éves, mumifikálódott, erős szorítású férfi kézfej található az ereklyetartóban. A testrész természetes módon mumifikálódott, mindenféle emberi beavatkozás nélkül, és igen jó állapotban van. Azt azonban tudományosan nem igazolhatták ők sem, hogy ténylegesen ez lehet-e Szent István keze.

Augusztus 20-a mindig is ünnep- és munkaszüneti nap volt

Nem igaz: bár korábban már utaltunk arra, hogy augusztus közepének kiválasztásával több egyházi és világi ünnepkört sikerült közel hozni egymáshoz, Szent István napja mégis változó helyt foglal el históriánkban. Az 1083-as szentté avatás után az Aranybulla rendelkezett a törvénylátó nap megtartásáról, míg egyházi ünnepként Nagy Lajos korától utalnak augusztus 20-ra. 1686-ban XI. Ince szeptember 2-ára, azaz Buda visszafoglalásának napjára tette át Szent István napját, míg 1771-ben XIV. Benedek eltörölte Szent István napját. Mária Terézia azonban szinte azonnal elrendeli a király ünnepének megtartását augusztus 20-án. Az ünnep 1891-ben lett munkaszüneti nap, míg 1926-ban már egy egész héten át ünneplik az államalapítót. 1950-ben betiltják a körmeneteket (a Bazilikánál megtartott körmenet hivatalosan 1989-ben éledt újjá), az ünnep azonban március 15-tel ellentétben nem tűnik el a naptárból, csak a jelentése módosul.

1956 után nem voltak tűzijátékok

Igaz. A feljegyzések szerint Magyarországon először Mátyás király és Beatrix házasságkötésekor rendeztek tűzijátékot. A felvilágosodás korára mindez bevett gyakorlattá vált: a 18. század végén mintegy úri huncutságként már magánszemélyek is rendezhettek tűzijátékot. A hazai gyakorlat úttörője, és legfőbb propagálója az osztrák Anton Stuwer volt, aki a Városligetben, az Állatkert helyén rendszeresen rendezett fantasztikus parádékat. Magyarországon a századfordulón szerveződött külön iparággá a tűzijátékgyártás, ebben vezető szerepe volt Emmerling Adolfnak, aki - a már töredékeiben 19. század óta élő, folyamatosan 1927 óta meglévő hagyományt átvéve - 1938-tól Szent István napi tűzijátékokat rendezett a Gellért-szobor körül. A világháború alatt ezek a tűzijátékok szüneteltek, és az üzemet később államosították. A tűzijáték 1954-ben augusztus 20-ról április 4-ére, míg a Gellért-szobortól a Citadellára került át. 1956 után tíz évig tilalom volt minden hasonló tevékenységre, majd 1966-tól újra rácsodálkozhatunk a látványra: ekkor lett hagyomány az augusztus 20-i rendezvény, a mai helyén a mai formájában.

A kommunisták találták ki az új kenyér ünnepét

Nem igaz: az "új kenyér ünnepe" eredetileg nem augusztus 20-án volt, és nem is 1947-48-ban találták ki. A kenyér- és gabonaünnepként ismert Szent István-napi esemény (amikor nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyérrel köszöntik a vendéget) valójában Darányi Ignác nevéhez köthető. Az egykori földművelésügyi miniszter ugyanis a 19. század végén kirobbant aratósztrájkok megfékezése érdekében országszerte aratóünnepeket szervezett.

Az új kenyér napját a középkori Magyarországon július 15-én, az apostolok oszlása ünnepén tartották: ekkor vitték be a kenyeret a templomba, ahol megáldották, megszentelték. Ehhez a naphoz köthető az aratási felvonulás is, amikor a kalászkoszorút vivő lányokat a többiek lovaskocsin követték. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére. Az első magyar kenyérünnepet 1937-ben Szegeden, Péter-Pál napján rendezték meg. A másodikat 1941-ben, a Bácska visszacsatolása alkalmából, Szabadkán. 1945 után pedig a politikai pártok mindegyike megpróbálta a rítust saját ideológiájának szolgálatába állítani, ami leginkább a kommunista pártnak sikerült.