2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Hitek és tévhitek Szent István napjával kapcsolatban

2013. augusztus 19. 08:39

1956 után nem voltak tűzijátékok



Igaz.
A feljegyzések szerint Magyarországon először Mátyás király és Beatrix házasságkötésekor rendeztek tűzijátékot. A felvilágosodás korára mindez bevett gyakorlattá vált: a 18. század végén mintegy úri huncutságként már magánszemélyek is rendezhettek tűzijátékot. A hazai gyakorlat úttörője, és legfőbb propagálója az osztrák Anton Stuwer volt, aki a Városligetben, az Állatkert helyén rendszeresen rendezett fantasztikus parádékat. Magyarországon a századfordulón szerveződött külön iparággá a tűzijátékgyártás, ebben vezető szerepe volt Emmerling Adolfnak, aki - a már töredékeiben 19. század óta élő, folyamatosan 1927 óta meglévő hagyományt átvéve - 1938-tól Szent István napi tűzijátékokat rendezett a Gellért-szobor körül. A világháború alatt ezek a tűzijátékok szüneteltek, és az üzemet később államosították. A tűzijáték 1954-ben augusztus 20-ról április 4-ére, míg a Gellért-szobortól a Citadellára került át. 1956 után tíz évig tilalom volt minden hasonló tevékenységre, majd 1966-tól újra rácsodálkozhatunk a látványra: ekkor lett hagyomány az augusztus 20-i rendezvény, a mai helyén a mai formájában.

 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár