Szökött szerelmeseknek adott otthont a Puteani-Eszterházy-kastély

A rezidencia magja feltehetően a XVIII. század végén készült, majd az évszázadok során folyamatosan átépült és változott. A ma is látható klasszicista kastélyrész a Lengyel család leányági öröklése révén került a Puteani család kezébe. A bárói ranggal bíró família eredete Itáliába vezet, egyenesen Rómába, ahol az ősök katonai szolgálatot teljesítettek. Magyarországi birtokokra házasságok révén tettek szert. Puteani Vencel és felesége, Lengyel Krisztina fiatalon hunytak el és a birtokot fiaik örökölték.

Puteani József 1830-ban telepedett le Szigligeten, hamarosan megnősült és nekilátott a kastély bővítéséhez. A gróf a korabeli politikai élet egyik fontos szereplője, a nemzeti ellenállás egyik vezetője volt, a helyi liberális ellenzék képviselőjeként indult a Zala megyei választásokon. Ebben az időben állítólag egy menekült lengyel tisztet rejtegetett a szigligeti kastélyában. Barátja volt gróf Széchenyi Istvánnak is, akinél később a döblingi elmegyógyintézetben tett látogatásakor otthagyta nemzetgazdasági tervét.

A szabadságharc után Puteani nem került hadbíróság elé, de a politikai élettől visszavonult. A fennmaradt térképek alapján a kastély köré csodaszép angolparkot alakított ki. A birtokot kicsapongó fia, Puteani Géza örökölte, aki 1912-ig volt tulajdonos. Ekkorra már felépült a tornyos historizáló szárny és kiépültek a klasszicista épületrészek is. A helyi szóbeszéd szerint a gróf igazi dzsentri allűrrel élte mindennapjait, a bálok rendszeres résztvevője volt, emellett kártyára, nőkre és lóversenyre költötte a birtokból származó jövedelmét. Olyannyira elszegényedett, hogy kénytelen volt eladni birtokának tetemes részét és a földhöz tartozó közel 3000 holdnyi területet a Balatonból is. Ezután Balatonedericsre költözött, feltehetően egykori házvezetőnőjével és leányával.

Az új birtokos Eszterházy (II.) Pál lett, aki rögtön átépíttette a kastélyt. A terveket több tervezővel készíttette, így Vogel Józseffel, aki a korábbi épületek felmérését hajtotta végre és a meglévő épületrészekről készített rajzokat. A megbízható bécsi építészpáros, Eduard Thumb és Karl Badstieber 1915-ben a kibővítésekhez vázolt rajzokat. Ekkor épült ki a kastély felső udvara, elkészültek a teraszok, megszüntették az épület mellett közvetlenül futó utat, a forgalmat átterelték, felhúzták a neobarokk stílusú Bujtás-kaput (a család komornájuknak tisztelegve nevezte így a kaput) és kápolna is készült. Ide szintén az angol romantikát idéző kaput emeltetett.

Ezt a vidéki angol stílust az angliai születésű felesége, stritezi Deym Izabella is sugallhatta a grófnak, aki arra is áldozott időt és energiát, hogy régi falusi házak elbontott cserepeit építse bele háza tetejébe, ezzel is a múltat idézve. 65 méter mély kutat fúratott, hogy állandóan öntözni tudja a kastély körül elterülő parkot, és az ugyancsak angol mintára felépített marhaistálló állatait is innen itatta.

A teljes cikk a Múlt-kor 2013. nyári számában olvasható

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején