Hogyan dönt a Vatikán a csodákról?

Összetett folyamat

„Bár furcsának tűnhet a kívülállók számára a procedúra, a csodák bekövetkeztének ellenőrzése valójában erősítheti az emberek hitét” – vallja Michael O'Neill, a MiracleHunter.com honlap szerkesztője. „Még azok számára is fontos lehet ez a szertartás, akik eredetileg is hittek Istenben. Néha úgy tűnhet számunkra, mintha a Teremtő szándékosan rejtőzködne, a csodákkal viszont tetten érhető jelenléte” – tette hozzá.

A katolikus vallás szerint a szentek azok az elhunyt emberek, akik immáron Istennel a mennyben vannak. A haláluk után üdvözülő szentek a tanítás szerint közbenjárnak a még élőkért Istennél, s a hívek hozzájuk is imádkozhatnak. Annak a meghatározása azonban, hogy ki is a szent, igen összetett folyamat, ahol szerepet kapnak a csodák és azok tudományos vizsgálata is. A csodáknak vagy egyéb isteni eseményeknek az egyház szerint nem lehet semmilyen fizikai vagy tudományos magyarázata, s annak a bizonyítására szolgálnak, hogy az elhunyt már a mennyben van Isten mellett, és képes megváltoztatni az események megszokott menetét.

A katolikus egyház egy formális eljárást használ, hogy eldöntsék, ki is a szent. Először is az illető életét alaposan kivizsgálják, amely folyamat elindítására az a püspök jogosult, akinek az egyházmegyéje területén hunyt el a jelölt. Ha az egyház tanításának megfelelő, erényes életet élt, munkásságának híre széles körben elterjedt, s tanúk igazolják mindezt, akkor Isten szolgája részt vehet a szentté avatás procedúrájában, amelyet egyébként bárki, természetes vagy jogi személy kezdeményezhet. Az összeállított, általában hatalmas mennyiségű anyagot lepecsételve küldi Rómába a püspök.

A Vatikánban újból megvizsgálják a jelölt életútját, a történészek az összeállított dokumentációt vizsgálják, hitelesítik, míg a teológusok az életszentségről nyilatkoznak, majd a bíborosok összegző véleménye után a pápa elé kerül az ügy. Ahhoz, hogy valakit szentté avassanak, két csoda igazolása is szükséges (vértanúk esetében ez egyébként nem fontos), amit azonban csak az életszentségre vonatkozó rész lezárulta után vizsgálhatnak.

1. Összetett folyamat
2. Tudományos vizsgálat

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban