Elfelejtett ősi városok
2013. május 28. 12:47
Manapság nehéz elképzelni, hogyan válhat lakatlanná egy város, azonban a történelem viharai közt nem egy virágzó település lett eggyé a földdel. Ennek okai szerteágazóak lehetnek: háború, természeti katasztrófa, éghajlatváltozás, fontos kereskedelmi partner elvesztése, hogy csak néhányat említsünk. Azonban bármi is legyen az ok, ezen elfelejtett városok többségének leromlott falaiba a régészek végül csak belebotlottak. Ezekből válogattunk.
Korábban
Karthágó
A mai Tunézia tengerpartján található Karthágó városát a hagyomány szerint i. e. 814-ben alapították föníciai telepesek, s néhány évszázad alatt a Földközi-tengeri térség nyugati felének egyik legmeghatározóbb hatalmává nőtte ki magát az időközben a föníciai anyavárosoktól elszakadó pun kikötőváros. Mindezt elhelyezkedésének köszönhette, ugyanis a tengerbe benyúló afrikai föld, illetve Szicília szigete jelentősen elkeskenyíti ezen a részen a „Mediterrán-tengert”, így a vízi kereskedelem ellenőrzését megkönnyítette az élelmes afrikaiak számára. A város a terület feletti ellenőrzés miatt több háborúba is belekeveredett előbb Szürakuszaival, majd Rómával.
I. e. 218-ban Hannibal vezetésével hatalmas inváziós sereget indítottak a punok Itáliába, ami komolyan megrengette a még csak formálódó latin birodalmat. A háborúk végül mindig a rómaiak győzelmével végződtek, s az utolsó során, i. e. 146-ban az itáliai város serege teljesen elpusztította az afrikai települést, lerombolta épületeit, rabszolgasorba taszította lakóit, s a földdel tette egyenlővé Karthágót, amelyet egy minden alapot nélkülöző legenda szerint sóval is bevetettek. Később a rómaiak által újraalapított Karthágó a birodalom egyik legfontosabb és legnagyobb városává vált, s mindaddig jelentős szerepet töltött be a földközi-tengeri kereskedelemben, amíg a második, i. sz. 698-as arab hódítás során a muszlim seregek el nem pusztították a virágzó települést.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap
