Elfelejtett ősi városok
2013. május 28. 12:47
Manapság nehéz elképzelni, hogyan válhat lakatlanná egy város, azonban a történelem viharai közt nem egy virágzó település lett eggyé a földdel. Ennek okai szerteágazóak lehetnek: háború, természeti katasztrófa, éghajlatváltozás, fontos kereskedelmi partner elvesztése, hogy csak néhányat említsünk. Azonban bármi is legyen az ok, ezen elfelejtett városok többségének leromlott falaiba a régészek végül csak belebotlottak. Ezekből válogattunk.
Korábban
Karthágó
A mai Tunézia tengerpartján található Karthágó városát a hagyomány szerint i. e. 814-ben alapították föníciai telepesek, s néhány évszázad alatt a Földközi-tengeri térség nyugati felének egyik legmeghatározóbb hatalmává nőtte ki magát az időközben a föníciai anyavárosoktól elszakadó pun kikötőváros. Mindezt elhelyezkedésének köszönhette, ugyanis a tengerbe benyúló afrikai föld, illetve Szicília szigete jelentősen elkeskenyíti ezen a részen a „Mediterrán-tengert”, így a vízi kereskedelem ellenőrzését megkönnyítette az élelmes afrikaiak számára. A város a terület feletti ellenőrzés miatt több háborúba is belekeveredett előbb Szürakuszaival, majd Rómával.
I. e. 218-ban Hannibal vezetésével hatalmas inváziós sereget indítottak a punok Itáliába, ami komolyan megrengette a még csak formálódó latin birodalmat. A háborúk végül mindig a rómaiak győzelmével végződtek, s az utolsó során, i. e. 146-ban az itáliai város serege teljesen elpusztította az afrikai települést, lerombolta épületeit, rabszolgasorba taszította lakóit, s a földdel tette egyenlővé Karthágót, amelyet egy minden alapot nélkülöző legenda szerint sóval is bevetettek. Később a rómaiak által újraalapított Karthágó a birodalom egyik legfontosabb és legnagyobb városává vált, s mindaddig jelentős szerepet töltött be a földközi-tengeri kereskedelemben, amíg a második, i. sz. 698-as arab hódítás során a muszlim seregek el nem pusztították a virágzó települést.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
