2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Mégse gyilkolták meg a középkori remetepápát

2013. május 14. 08:03

Semmi nem támasztja alá azt a középkorban elterjedt feltételezést, hogy az alig öthónapos pontifikátusa után a pápai trónról önként lemondó V. Celesztint meggyilkolták volna fogvatartása során - állítják a szentatya csontjait újra megvizsgáló olasz szakemberek.


Jobbra a most elkészült arcrekonstrukció

A Pietro Angelerio néven 1215-ben született bencés szerzetes, V. Celesztin néven pápává választott, halála után nem sokkal szentté avatott katolikus egyházfő maradványait a l’aquilai Santa Maria di Collemaggio-bazilikában, pápává koronázásának helyszínén őrzik. Igazi arcát titok fedi, helyén egy viaszmaszk látható, amely az 1941 és 1950 között L'Aquila püspökeként tevékenykedő Carlo Confalonieri bíborosra emlékezteti a látogatót. Koponyáján egy nagyjából másfél centiméter átmérőjű, szög ütötte lyuk utal arra, hogy az egész életét remeteként töltő szentatyát meggyilkolták – talán éppen az őt börtönbe vető utód, VIII. Bonifác.

„Évszázadokon át ez a lyuk számos találgatásnak és legendának adott teret” – összegezte Luca Ventura, a l’aqulai kórház patológusa. „Kutatásunk során azonban semmilyen jelet nem találtunk arra, hogy Bonifác megölette volna V. Celesztint. Ellenkezőleg, minden kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy az egyházfő már nem volt életben, amikor a seb keletkezett” – tette hozzá. A sérülés morfológiájából ítélve a kutatók megállapították, hogy a lyuk a már „lecsupaszított” koponyán keletkezett, s egy fémtárggyal okozták valószínűleg Celesztin egyik újratemetése idején.

Pietro del Morrone (Celesztin csak évvekkel később változtatott nevet) remete életét ismerve nehéz elképzelni, hogy a politikától és a világi egyház ügyeitől távol élő szerzetesből hogyan lett pápa. Kellett hozzá a pápaválasztó konklávéban uralkodó teljes zűrzavar, amelynek eredményeképpen két éven és három hónapon át nem sikerült eldönteni, hogy ki foglalja el Szent Péter trónját IV. Miklós halála után. A római nemesség politikai vitájától színes bíborosi kollégium kompromisszumos jelöltje végül Pietro del Morrone lett.

Társadalmi és politikai ismeretek hiányában a pápai trónra tökéletesen alkalmatlan és csupán minimális teológiai műveltséggel rendelkező Celesztin totális zűrzavart okozott az egyházkormányzatban, legjobban az Anjouk tudták befolyásuk alá venni az egyházfőt. Az agg, II. Károly nápolyi király manipulálásától meggyengült remete egyre inkább megrettent a rá nehezedő terhektől és a tudatlanul vállalt feladat nagyságától. Saját lelki üdvét féltve öt hónap után úgy döntött, lemond pozíciójáról.

A lemondás után kilenc nappal összeülő bíborosi kollégium a testületet kézi vezérlésével lealacsonyító Benedetto Gaetanit választotta pápává, aki a VIII. Bonifác nevet vette fel. Az egyházszakadástól félő Bonifác úgy látta, hogy a Maiella-hegység barlangjaiba visszaköltöző Celesztin még így is veszélyes hatalmára, így elfogta és börtönbe zárta a 9 hónapon át menekülő remetepápát. A legendák szerint az őrök kegyetlenül bántak vele, sőt egyes történészek szerint maga Bonifác igyekezett megkeseríteni életét. Celesztin imádsággal és vezekléssel töltötte napjait, majd több mint 18 hónapos raboskodás után nyolcvanegy évesen 1296. május 19-én meghalt.

A kutatók a legújabb vizsgálatok során sem tudták megállapítani a halál okát, de a korábbi vizsgálatok a nehézfém-mérgezést kizárták. A fogvatartás körülményei igen megviselhették az idős ember szervezetét, a korabeli források tüdőgyulladást és féloldali bénulást emlegetnek Celesztin halálával összefüggésben. Mindenesetre a csontokon végzett elemzések kimutatták, hogy a remetepápa 165 centiméter magas volt, krónikus orrmelléküreg-, fogágy- és gerincgyulladás, illetve Schmorl- csomó kínozta.

Az 1313-ben szentté avatott pápa ezt követően sem nyugodhatott békében. Koporsóját Ferentinóba szállították, ahol előbb a Szent Antal-templomban, majd egy másik templomban temették el. Később a l'aquilai Santa Maria di Collemaggio-bazilikában helyezték nyugalomra ezüstkoporsóban, egy márványmauzóleumban. 1529-ben a koporsót ellopták, majd 1646-ban újat kapott; ezt 1799-ben lopták el. Akkor egy szerényebb koporsóba tették csontjait, amit 1988-ban újfent elraboltak, de két nappal később előkerült.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár