Megkezdődött Carlos fellebbviteli pere

A világ egykor leghírhedtebb és a hatóságok által az egyik leginkább keresett terroristájának ismételten négy, harminc évvel ezelőtt Franciaországban elkövetett robbantásos merényletért kell felelnie, amelyben 11-en vesztették életüket és mintegy 150-en megsebesültek. A terrorcselekményekkel foglalkozó esküdtszék elé Carlos egyedül, ügyvédjei nélkül érkezett.

"Megtiltottam az ügyvédjeimnek, hogy védjenek. Ez nem a bíróság ellen van, nem akarom a pert szabotálni" - közölte a 64 éves egykori terrorista. A döntését azzal magyarázta, hogy a venezuelai hatóságok nem hajlandók az elvileg június 26-ig tartó perben a védelem költségeit fedezni, ami szerinte egy "szabotázzsal" ér fel. Carlos azt kérte, hogy védelmét kirendelt ügyvédek lássák el.

"Nem fogják ismerni az ügyet, én viszont ismerem, ez kicsit gyengíteni fogja a védelmet, de majd elboldogulunk valahogy" - jelentette ki Carlos. A kirendelt ügyvédek egyébként visszautasíthatják a védelem ellátását, aminek perhalasztás is lehet a következménye.

Carlost 1994 augusztusában Szudánban átadták a francia titkosszolgálatnak, s 1997 végén életfogytig tartó börtönre ítélték egy 1975-ben Párizsban elkövetett hármas gyilkosságért. Elvileg 2012-ben kérhette volna, hogy feltételesen szabadlábra helyezzék, de 2011 decemberében az 1982-83-ban elkövetett merényletekért újabb életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte a héttagú terrorizmusellenes bíróság. Az új életfogytig tartó büntetésből legalább 18 évet le kell töltenie, ez a Franciaországban kiszabható legszigorúbb ítélet. Ez utóbbi ítélet ellen nyújtott be fellebbezést Carlos.

Az első fokon meghozott ítéletet megelőző hat hétig tartó tárgyalás során Carlos tagadta, hogy bármilyen merényletben részt vett volna. Ugyanakkor "professzionális forradalmárnak" nevezte magát, aki a "harca" során mintegy 1500-2000 embert ölt meg.

Párizsban azzal vádolják Carlost, hogy merényletsorozatot hajtott végre két társának, a német Magdalena Koppnak és a svájci Bruno Bréguet-nek a kiszabadításáért, akiket 1982 februárjában azért tartóztatták le, mert fegyvereket és robbanószereket találtak náluk. Az őrizetbe vételt követően a francia belügyminisztériumhoz intézett levélben a két gyanúsított harminc napon belüli elengedését követelték, háborúval fenyegetve meg Franciaországot. A "hadüzeneten" a rendőrség azonosította Carlos ujjlenyomatát, ezt azonban a védelem első fokon nem ismerte el, mivel azóta az eredeti dokumentum elveszett a peranyagból.

Egy hónappal később, 1982. március 29-én a Párizs-Toulouse vasútvonalon történt robbantásban öten meghaltak és 28-an megsebesültek. A Kopp-Bréguet-per kezdetének napján az al-Vatan című algériai napilap párizsi irodája előtt végrehajtott pokolgépes merényletekben egy ember halt meg és 66-an sebesültek meg. A gyanú szerint Carlosnak szerepe volt két másik, 1983. december 31-én elkövetett vonatrobbantásban is a marseille-i pályaudvaron (két halott és 22 sérült), valamint a Marseille-Párizs szuperexpresszen (három halott és 12 sérült).

A nyomozóhatóság felhasználta a volt kommunista országok archívumait a vádirat elkészítéséhez. A nyolcvanas években Ilich Ramírez Sánchez ugyanis a kelet-európai országokban talált menedéket, többek között Magyarországon is élt. Carlos azonban kétségbe vonta ezen dokumentumok hitelességét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás