Bocsánatot kért az ír kormány 2. világháborús dezertőreitől

2013. május 9. 12:36

Az ír kormány törvénybe iktatta tavaly júniusban elhangzott bocsánatkérését, amely annak a négy és félezer egykori katonájának szólt, akik a második világháború idején dezertáltak a semlegességet vállaló ír védelmi hadseregből, hogy a náci Németország ellen harcolhassanak a szövetséges hatalmak oldalán.

Korábban

Négy és fél ezer ír katonát kiáltottak ki dezertőrnek a második világháborúban, amiért csatlakoztak a náci Németország ellen küzdő brit hadsereghez. Őket követte meg a dublini kormány tavaly júniusban, a törvényjavaslatot most iktatták be a szigetországban, amely amnesztiát ad a katonáknak.

Egy évvel ezelőtt az ír igazságügyi miniszter, Alan Shatter az ír parlament előtti felszólalásában a kormány nevében sajnálatát fejezte ki amiatt, ahogyan Írország ezekkel a katonákkal bánt a második világháború után. A katonák akkor hagyták ott az ír védelmi erőket, amikor az Ír Szabad Állam inkább a semlegességet választotta, s közvetlenül nem vett részt a Harmadik Birodalom elleni hadműveletekben.

1945 augusztusában felmentették a szolgálat alól a dezertált katonákat, s hét évre eltiltották őket a közhivatalok betöltésétől, de nem részesülhettek állami juttatásokból (többek között nyugdíjból) sem; több tucatnyian élnek még közülük. Shatter elmondta, hogy a kormány immáron elismeri a szövetségesek győzelmében betöltött szerepük fontosságát.

A második világháború idején összesen 42 ezren szolgáltak az ír védelmi erőkben, ebből megközelítőleg hétezren dezertáltak. Közülük 2500 katona tért vissza egységéhez, majd katonai bíróság elé citálták őket. Az Emergency Powers Order értelmében 4500 katonát mentettek fel szolgálatuk alól. A háború után a szigorú semlegességi politikát valló Eamon de Valera kormánya feketelistát állított össze a dezertőrökről, a miniszterelnök Hitler halála után pedig részvétet nyilvánított a német nagykövetnek.