2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Megfejthették a viking hajósok titkát

2013. április 11. 14:45

Egy Grönlandon talált rejtélyes napóra segíthette a viking hajósokat az Atlanti-óceán átszelésekor - állapította meg egy új tanulmány. A vikingek ennek birtokában akár több ezer kilométert tehettek meg a nyílt vízen ugyanazon szélességi fok mentén.

A Proceedings of the Royal Society A Mathematical and Physical Sciences folyóirat április 9-i számában közzétett tanulmány leszögezi, hogy a skandináv származású vikingek sokkal ragyogóbb hajósok voltak, mint azt eddig gondoltunk. „Széles körben elfogadott tény, hogy a vikingek nagyszerű hajósoknak számítottak. Most úgy tűnik, hogy még szofisztikáltabb eszközök voltak a segítségükre útjaik során” – fejtette ki a LiveScience-nak adott interjújában Bernáth Balázs, az ELTE TTK kutatója, a tanulmány társszerzője.

Az, hogy a vikingek hogyan navigáltak a nyílt tengeren, sokáig vita tárgyát képezte, s találgatásokon, illetve a folklorisztikus hagyományon alapult. A kutatók feltételezése szerint a vikingek egy fejlett napórával tudták megállapítani a földrajzi északi irányt, s egy mágikus kristály segítette őket a navigálásban a felhős, borús, ködös napokon.

1948-ban kutatók egy titokzatos faszerkezetre bukkantak egy bencés kolostor romjai alatt az uunartoq-i fjordban, a viking farmerek által benépesített Grönlandon. A félkör alakú szerkezet közepén lyuk volt, szélén cikkcakkok, belsején pedig vonalakat húztak. A kétkedők szerint ez egy egyszerű dekoráció volt, de a kutatók többsége úgy vélekedett, hogy a viking napórára találtak bizonyítékot. A navigációs vonalak azonban hiányosak voltak, így ezek a szerkezetek nem voltak pontosak az északi irány meghatározásakor. Az egyfokos eltérés azt jelentette, hogy emiatt akár napokon keresztül rossz irányba hajózhattak a vikingek – magyarázta Amit Lerner, a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója.

Ez a felismerés vezette arra a kutatókat, hogy a szerkezet bizonyára egy másik alapvető funkcióval bírt. Bernáth szerint a viking hajók képesek voltak egyazon szélességi fok mentén átszelni az óceánt; egy konkrét esetet említve, például Bergenből úgy jutottak el a négyezer kilométerre levő Grönlandig, hogy végig a 61. szélességi fokon hajóztak.

A szél és az áramlatok miatt állandóan ellenőrizni kellett, hogy valóban a kijelölt szélességi fokon haladnak; az arabok ezt a csillagok vizslatásával érték el, a vikingek esetében – mivel ők az északi sarkkör mellett haladtak – azonban ez a Nap segítségével történt. Délben, amikor a Nap a legmagasabban járt az égen, a számlapra vetült árnyék két vonal közé esett, a skálákból pedig meg tudták állapítani az árnyék hosszát és így kiszámolhatták a helyes szélességi fokot.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár