Mégsem középkori hamisítvány a torinói lepel

A Páduai Egyetem szakértőinek kutatásai szerint a lepel az ókorra datálható, Jézus Krisztus születése előtti vagy utáni századokra. Sok hívő úgy véli, hogy a 436 centiméter hosszú és 110 centiméter széles vászont, amelyen egy szakállas ember arcának és testének lenyomata látható, Jézus zsidó szokás szerinti temetésekor testének körbetekerésére használták.

Az olasz kutatók tanulmányát Giulio Fanti professzor és Saverio Gaeta újságíró az Il Mistero della Sindone (A lepel rejtélye) című könyvükben tárták a nyilvánosság elé. A páduai tudósok infravörös fényt és spektroszkópiát (színképelemzést) – sugárzási intenzitáson alapuló mérési módszert – alkalmaztak, amellyel a speciális, klimatizált helyiségben tárolt lepel szálait vették górcső alá. A vizsgálatok az ereklyét az i. e. 300 és i. sz. 400 közötti időszakra datálták.

A kutatást azokon a lepelből vett szálakon végezték el, amelyeket egy 1988-as radiokarbonos vizsgálat alkalmával távolítottak el a textíliából. A 25 évvel ezelőtti, oxfordi, zürichi és arizonai laboratóriumokban végzett elemzéseket követően a kutatók még ügyes hamisítványról beszéltek, amely 1260 és 1390 között készülhetett. Az eredményeket nyomban megkérdőjelezték azon az alapon, hogy a tűzvészben megrongálódott leplet a középkorban megpróbálták helyrehozni, így egy évezreddel későbbi szennyeződések kerülhettek a szövetre, ami téves eredményt hozhatott.

Az évente több százezer hívőt a torinói katedrálisba vonzó lepel rejtélye már évszázadok óta izgatja az emberek fantáziáját, s számtalan tanulmány, dokumentumfilm és összeesküvési elmélet látott napvilágot vele kapcsolatban. A vásznon egy hosszú hajú és szakállú férfi lenyomata látható, akinek testén keresztrefeszítés okozta sérülések láthatók.

A kutatók soha nem voltak képesek megmagyarázni, hogyan formálódhat ki a leplen az emberi test, továbbá a szögek által okozott sérülések a csuklókon és a lábakon, tüskékből származó szúrásnyomok a homlokon és egy lándzsa okozta seb az oldalán. Fanti szerint egy rendkívüli sugárzás okozta behatás is lehet erre a magyarázat, amit csodának is nevezhetünk. A vizsgálatok a korábbi elemzésekre is nagyban támaszkodtak, amelyek kizárólag a Szentföldön fellelhető por és pollen nyomait vélték felfedezni a szöveten.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején