2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Római kori rom lehet a kulcs az ókori földrengésekhez

2013. március 22. 08:33

Egy félig romba dőlt törökországi mauzóleum lehet a kulcs az ókori földrengések hatásainak alaposabb megértéséhez. Az ókori földfelszíni mozgások tanulmányozásából ráadásul a térség jövőbeni katasztrófáit is elemezni lehet – állítják a szakértők.

A tudósok a Törökország délnyugati részén fekvő 2500 éves ókori romváros, Pinara maradványait tanulmányozták. A település egykoron a perzsák, majd a Római Birodalom fennhatósága alatt álló ókori földrajzi egység, a Homérosz által is említett Lükia része volt. „Pinara rendkívül izgalmas hely, mivel még nem folytattak komolyabb ásatást a területen” – mondta el Klaus-G. Hinzen, a Kölni Egyetem szeizmológusa.

Hinzen és kollégái a pinarai mauzóleumot kezdték elemezni; a szikla oltalma alatt épült, 110 méter magasan elhelyezkedő építmény rendkívüli adottságokkal rendelkezett, és nagyszerű vizuális élményt kínált a térség lakóinak, ugyanis csodás kilátás nyílt onnan a közeli hegyekre, illetve az egykori fórumra és az egyéb reprezentációs épületekre.

A mauzóleum egy része érintetlen volt, azonban itt-ott komoly károk keletkeztek benne: néhány kődarab elmozdult illetve leesett, a homlokzat egy része összedőlt, köztük például néhány oszlop is. A tudósok elsősorban arra keresték a választ, hogy miként dőlhetett össze az építmény: még mielőtt a kutatást megkezdték volna, a legvalószínűbb magyarázatnak a földrengés tűnt, de a szakemberek azt sem zárták ki, hogy egy, a mauzóleum fölé magasodó sziklából lehulló nagyobb darab okozott kárt a jobb sorsra érdemes építményben.

A probléma megoldása érdekében a kutatók kilenc lézerszkennerrel vizsgálták meg a mauzóleumot, majd az így kapott 90 millió adatpont segítségével megalkották az épület háromdimenziós modelljét. A szeizmológusok azonnal kizárták annak lehetőségét, hogy a mauzóleumban keletkező károkat egy lehulló szikla okozta volna; a szimulációs elemzés kimutatta, hogy valószínűleg egy, a Richter-skála szerinti 6,3-as erősségű földmozgás volt a felelős a bekövetkező pusztulásért.

A kutatók – akik eredményeikről a Bulletin of the Seismological Society of America című tudományos folyóirat áprilisi számában fognak részletesen beszámolni – reményeik szerint a mostani elemzés több tanulsággal is szolgálhat az ókori földrengések hatásainak tanulmányozásakor, illetve fontos információkkal láthatja el a délnyugat-törökországi régió földfelszínének mozgását kutató szakembereket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár