Gandhi, a béke követe

Nem volt rokona Indira Gandhinak

Bár vezetéknevük ugyanaz, Mohandász és Indira Gandhi nem álltak rokonságban egymással. Az 1917-ben született Indira Gandhi a függetlenségét kivívó India első miniszterelnökének, Jawaharlal Nehrunak (1889-1964) volt a lánya. A függetlenség elnyerése után fontos állami tisztségeket töltött be 1966-77 között, majd 1980-tól haláláig miniszterelnök volt. 1984. október 31-én Új-Delhiben két szikh szélsőséges lőtte le, akik a szikh szentély, az Aranytemplom júniusi ostromát akarták megbosszulni a miniszterelnök meggyilkolásával.

Fia, Radzsiv Gandhi (1944-1991) 12 órával anyja halála után letette a miniszterelnöki esküt, a decemberben tartott választásokon pedig – a Kongresszus Párt élén – elsöprő győzelmet aratott. A két merénylő közül az életben maradtat két másik férfival együtt 1986 januárjában halálra ítélték és kivégezték. Radzsiv Gandhi 1991. május 21-én öngyilkos merénylet áldozata lett, amelyet Sri Lanka-i szeparatista tamilok követtek el. A Gandhik befolyása még ma is nagy Indiában, a 2014-es választások egyik legnagyobb esélyese Rahul, Radzsiv Gandhi fia, a miniszterelnöki poszt várományosa.

1. Nem Indiában kezdte az ellenállást
2. Soha nem kapott béke Nobel-díjat
3. Hindu ölte meg
4. Nem volt rokona Indira Gandhinak

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma