Miért hagyták abba a férfiak a magas sarkú viselését?
2013. január 28. 12:34
A magas sarkú cipők már generációk óta a csillogás és a nőies elegancia jelképei, azonban volt egy korszak, amikor a férfi viselet elengedhetetlen tartozékai voltak. Európába a 17. század elején a perzsa követek útján érkezett, ahol a lovas harcmodor fontos kellékének számított, ily módon a férfiasság szimbólumává vált. A női divat később átvette a cipősarkokat, amely ezzel uniszex lett, majd a felvilágosodás végleg száműzte a férfiöltözködésből az akár tíz centis magasságokat is elérő sarkokat.
Korábban
A perzsáknál még praktikus volt
Gyönyörű, provokatív, szexi – így dicsérik sokan a hölgyek magas sarkú viseletét, azonban ellenzői inkább a nem túl praktikus jellegzetességeire hívják fel a figyelmet: egészségtelen, alkalmatlan a vezetéshez, nem lehet benne szaladni, a macskaköves úton célszerűbb inkább ölben vinni viselőjét, s még az egyszerű gyaloglásra sem alkalmas.
Igaz, eredetileg nem is erre tervezték. „A magas sarkú a Közel-Keleten évszázadokon át egyfajta lovasok számára kifejlesztett lábbeliként funkcionált” – mondta Elizabeth Semmelhack, a torontói Cipőmúzeum munkatársa. Az eszköz a lovas elengedhetetlen kelléke volt Perzsiában, ugyanis amikor a katona felemelkedett a nyeregből, a cipősarok segített "stabilizálni" őt, így íjával pontosabban tudott célozni.
Korabeli férficipő
A 16. század végén a világ legnagyobb lovasságával rendelkező I. Abbász perzsa sah (1588-1629) szívesen lépett szövetségre a nyugat-európai uralkodókkal és fejedelmekkel a közös ellenség, az Oszmán Birodalom ellen. Abbász első alkalommal 1599-ben menesztett követséget az öreg kontinensre a német, a spanyol, a norvég és az orosz uralkodóhoz. A perzsa küldöttség egyúttal a közel-keleti divatot is exportálta, főleg Európa nyugati felébe. A magas sarkú cipő az arisztokraták körében lelkes fogadtatásra talált, s a perzsa harcosok maszkulin jellegzetességeit látva a férfiasság kihangsúlyozásának egyik fontos eszközévé vált.
Az európai társadalom felsőbb rétegeibe utat törő stílus magában hordozta a versenyt és a túlzásra való hajlamból fakadó hátrányokat is: a férfiasság és az előkelőség reprezentálása során a lábbelik magassága drámaian emelkedni kezdett. Természetesen a 17. századi Európa sáros, nyomvályús útjain esélytelen volt használni a cipőket, ám nem is erre találták ki. A státusz és a kiváltságok kihangsúlyozása volt az első számú szempont, s akik holdjárókat hordtak, nem is kellett a földeken dolgozniuk vagy bármekkora távolságot gyalogszerrel megtenniük.
Míg a mai divattervezőknek valamivel könnyebb dolguk van a magas sarkú cipő elkészítésénél, a 17. századi cipészek számára egy mérnöki kihívással ért fel mindez
A történelem egyik legnagyobb cipőgyűjteménye természetesen a divatért gyermeki örömmel lelkesedő XIV. Lajos (1643-1715) francia királyé volt, akinek 163 centiméteres magasságához igazán jól passzolt a tíz centis sarok, amellyel gyakran ábrázolták a festményeken is. A divatnak megfelelően az elegáns sarok és talp a korban kivétel nélkül piros volt, de ezt a festéket csak igen drágán lehetett beszerezni.
A perzsa divat hódítása gyorsan elért Angliába is, ahol II. Károly 1661-es koronázási portréján már piros, francia stílusú topánkában látható, igaz, 185 centis magasságához nem igazán kellett magasító. 1670-es rendeletében a Napkirály csak a versailles-i udvar tagjainak engedélyezte, hogy piros sarkú cipőt viselhessenek. A francia társadalomban mindenki először a másik cipőjét szemlélte meg, hiszen így tudhatta meg, milyen közel áll Versailles-hoz az illető, ám gyakorlatilag a legtöbb arisztokrata hordott ilyen lábbelit.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
- A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20