A római gyerekek társadalmi helyzetét a cipőjük is mutatta

Az apró méretű, csecsemők számára készített cipellők nem mindig árulták el, hogy viselőjének családja (leginkább apja) a katonák életét választotta, azonban a gyermek öltözködése nyilvánvalóan megmutatta szülei helyét a társadalmi ranglétrán, magyarázta Elizabeth Greene, a Nyugat-Ontariói Egyetem kutatója. „A státusz kifejezésében a ruházat szerepe már kétezer évvel ezelőtt is kiemelkedő volt, még a legfiatalabb korosztályokban is” – mondta Greene.

Csakúgy, mint a mai modern gyermekeknél, a jómódú római szülők csemetéinek is díszesebb cipője volt, mint az egyszerű közemberek fiainak. A rómaiak által az i. sz. 1-4. században irányított észak-britanniai Vindolanda erődjében több mint 4 ezer cipőt tártak már fel. Jellemző, hogy a cipőkön lévő díszítések és felfedezésének helye között valamilyen kapcsolat van. A barakkokban például a gyermekcipők készítésekor teljes mértékben lemásolták a felnőtt katonacsizmákat.

A helyszínen talált fatáblának köszönhetően a kutatók tudják, mely épület adott otthont Flavius Cerialis, a kilencedik batáviai cohors vezetőjének i. sz. 100 körül. Flavius családja – beleértve feleségét, Sulpicia Lepidinát is – jelentős szerepet töltött be a térség életében, vázolta Greene. Alátámasztja a kutató elképzelését az is, hogy házukban megtalálták egy igen bonyolult elkészítésű, s valószínűleg nagyon drága, magas státusú férfi csizmájának pontos gyermeki mását.

A lábbeli egy olyan gyermeknek készült, aki még nem tudott járni, ennek ellenére elhelyeztek egy sor vasszegecset is a cipő talpán, ugyanúgy, mintha felnőtt férfi csizma lenne. A cipő felső része bőr, s egy halászhálót mintáz, ugyanis nemcsak a cipő megmunkálása mutatta viselőjének a társadalomban betöltött szerepét, hanem az alatta lévő színes zokni is.

A barakkokon kívül megtalált lábbelik már kevésbé igényesen megmunkált darabok, az i. sz. 105 és 120 közötti évekből 16 került elő, ezek felső bőrrészén, a boka környékén az előbb említettel ellentétben nem volt halászminta. A barakkon kívül talált cipők többi része ún. carbatinával volt felszerelve, amely a római tépőzár megfelelője. Ezeket általában az egyszerűbb férfiak, nők és gyermekek hordták olcsósága, könnyű kialakítása és viszonylag egyszerű ki-bekapcsolási módja miatt. A cipőt lehetett szorítani vagy lazítani, s egyszerű használati módja miatt gyermekek is hordhatták. Az erőd tisztek által lakott negyedében a kutatók két carbatina cipőt is találtak, ám azokat sokkal komplettebb mintázattal látták el.

A címben is felvázolt minta csupán egyetlen csecsemőcipővel nem illeszthető össze, mondta Greene. A szandál olcsó bőrből készült, ám háromszögű és rozetta mintás díszekkel volt ellátva, ami összességében szokatlan egy katona gyermekének cipőjén. A kutatók egyelőre nem tudják, mit keresett a szegényesebb kivitelezésű cipő a barakkoknál.

Összességében azonban elmondható, hogy a lábbelik pontosan megmutatták a hozzáértő szemnek, hogy viselőjének mekkora volt a befolyása, hol állt a társadalmi ranglétrán, mindezt Britannia római megszállásának kezdetétől, magyarázta Greene, hozzátéve: az embereket már gyermekként társadalmi korlátok közé zárták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
• Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
• Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
• Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
• Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve