Gyönyörű haja volt a kétezer éve elhunyt egyiptomi nőnek

„A múmia hajának fejtetői részén a hosszabb tincsek fonatából egy kontyot formáztak, amely igen elterjedt volt a rómaiak által uralt Egyiptomban, sőt a stílust Róma is átvette, a 138 és 161 között uralkodó Antoninus Pius császár felesége, Faustina is ilyen hajkölteményt viselt” – írták a kutatók az RSNA RadioGraphics című folyóiratban közölt tanulmányukban.

A CT-vizsgálatokat és háromdimenziós arcrekonstrukciós elemzéseket is magában foglaló projektnek köszönhetően a fiatal lány és a vele együtt eltemetett két másik múmia arcát és frizuráját is sikerült újraalkotniuk a szakembereknek. A hajról közölt fotón az arcizmoktól kezdve a hajköltemény legapróbb részletei is láthatóvá váltak.

A 19. században a montreali Redpath Museumnak ajándékozott múmiák még mindig sok rejtélyt hordoznak magukban. Például a fiatal hölgy legutóbbi vizsgálata során a kutatók három 3-4 milliméter széles szúrásnyomot véltek felfedezni a hasfal jobb oldalán, amelyekről mind a mai napig nem tudni, honnan származnak – talán a nő korai halálát is ez okozhatta. „Korábban úgy vélték, ezek a sebek a halála előtt vagy röviddel a halála után keletkeztek” – írták tanulmányukban a kutatók, majd hozzátették: „bár a CT eredmények még távolról sem véglegesek, lehetséges, hogy a szúrásnyomok végezhettek vele.”

A fiatal leány koporsója

A fiatalasszony mellett talált másik múmiát maguk között csak „ősz matrónának” nevezik a kutatók, mivel az illető még megérte azt a kort, mikor haja fehérbe fordult; valószínűleg 30-50 éves korában halt meg. A vizsgálatok szerint a késő római uralom idején, i. sz. 230-380 között élhetett, abban az időben, amikor Egyiptom földjén már elterjedt a kereszténység, így a mumifikálás kezdett kimenni a divatból. A korabeli nőkhöz képest viszonylag nagyra nőtt, 160 centiméter magas asszonyt a múzeumi feljegyzések szerint Théba (a mai Luxor) városában találták meg.

A vizsgálatok kiderítették, életét az ókori egyiptomiak egyik leggyakoribb problémája keserítette meg: fogfájásban szenvedett. Az elemzés tályogok létére utalt, továbbá életének utolsó éveiben több fogát is elvesztette. A harmadik vizsgált múmia az előző kettőhöz képest néhány évszázaddal korábban, a hellenisztikus korban élt. A 162 centiméter magas, a húszas-harmincas éveiben elhunyt férfi szintén fogproblémákkal küzdött élete során, ám halálát valószínűleg egy sinus fertőzés okozhatta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
• Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét