Elterjedt volt a váltságdíj a százéves háború alatt
2013. január 25. 16:19
Hatalmas üzletet láttak az angolok és a franciák a foglyok váltságdíjak útján történő megszabadításában a százéves háború idején, de a 116 évig tartó konfliktus a nyelvészethez is tett hozzá – derült ki a Southamptoni Egyetem történésze által végzett kutatásból.
Korábban
A Franciaország és Anglia között zajló, összesen 116 évig tartó százéves háború (1337-1453) kirobbanásában a trónviszály mellett a textilipara révén gazdag Flandria feletti uralom kérdése is szerepet játszott. Az angolok jóformán az összes olyan gyarmatukat elveszítették Franciaországban, amelyeket még Hódító Vilmos (1027-1087) szerzett, Anglia a megszülető békében (1453) egyedül Calais-t tudta megtartani.
A százéves háború idején az angol és francia foglyok köré valóságos piac épült ki: Remy Ambuhl, a Southamptoni Egyetem kutatója szerint a hadifoglyokat pénzzel lehetett megváltani, a rendszer jól szervezett, és sokkal kiterjedtebb volt, mint azt a történészek korábban gondolták.
Ezt a nagy bevételekkel kecsegtető, szerződésekre épülő rendszert testesíti meg az a katona – olvasható az egyik középkori iratban –, akit a háború során összesen 17 alkalommal ejtettek foglyul. Ambuhl szerint azonban a foglyok „adásvétele” nem korlátozódott a lovagokra és a nemesekre, az általa feltárt középkori források szerint váltságdíjat szinte bárkiért adtak – olvasható a történésznek a Prisoners of War in the Hundred Years War című tanulmányában.
A rendszer mozgatórugója a pénz volt – szögezi le a történész, hozzátéve, hogy egy magasrangú katona elfogása valódi főnyeremény volt. Az 1415-ös agincourti csata után az egyik angol íjász, William Callowe például nem kevesebb mint száz fontot kapott az egyik „értékes” foglya után. (egy íjász akkoriban hat pennyt tudott megkeresni egy nap.)
A 'hadifogoly' kifejezés először az 1420-as években bukkan fel latin és francia nyelven; ezekben a szövegekben elismerik a fogoly védett státusát, ugyanakkor megemlítik a fogvatartók kötelezettségeit is. A váltságdíjakra épülő rendszert szerződések szabályozták, s bármennyire is a bevételek növelésére épült, akadtak azért kivételek: egy fogoly például nem kevesebb mint negyedszázadot várt arra, hogy megszabadítsák láncaitól.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2015
- Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
- Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
- „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
- Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
- Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
- Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
- Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
- Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
- Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap