Örkény István nyomában Voronyezsben

Korábbi fagyos légkörtől az enyhülésig

Elmesélte, hogy Dmitrij Gyjakovnak, az Örkény napjai voronyezsi rendezvény főszervezőjének elküldtek lektorálásra egy, a rendezvényről szóló cikket. Ennek a szerzője arról írt, hogy 1943 januárjában mínusz 30-35 fokos hidegek voltak, most pedig nulla fok körüli hőmérséklet, tehát enyhe idő várta a magyarokat a Don-kanyarban. Az újságíró szerint a magyarokról való gondolkodás is eljutott a korábbi fagyos légkörtől az enyhülésig.

"A magyarok és a voronyezsiek között valamiféle újfajta kapcsolat teremtődött, az ott élők másképp látják már a magyar megszállókat. Hirtelen megnyílt az emberi oldal a két nép kapcsolatában. Megindult az emlékek és érzelmek párbeszéde. Egyfajta mini missziót hajtottunk végre. Nyilván sok hivatalos küldöttség járt ott, de ez az érzelmi kapcsolat az emberekkel mintha először történt volna meg" - vélekedett Radnóti Zsuzsa.

"Erre volna szükség, mert az egyetemista fiatalokban és az értelmiségben, akikkel találkoztunk, nagy a nyitottság a kapcsolatra. Teljesen megváltozhatna minden előítélet, ami megragadt bennük. Hiszen az ő Voronyezs-emlékük legalább olyan szörnyű, mint a mi Voronyezs-emlékünk" - mondta Radnóti Zsuzsa.

Kozma Andrásnak, a debreceni Csokonai Színház dramaturgjának hasonlóan megrendítő élményt jelentett a Voronyezsben és a Don-kanyarnál tett látogatás. Magyarként és oroszként volt ott jelen, hiszen orosz anyától és magyar apától született Oroszországban, és Magyarországon nőtt fel. Anyai nagyapja harcolt is a fronton, igaz, nem a Don-kanyarnál. Apai nagyapja első világháborús sérülése miatt nem volt alkalmas katonai szolgálatra, de megtörténhetett volna, hogy a két nagyapa a fronton egymás ellen harcol. A voronyezsi emberekkel beszélgetve felerősödött benne, hogy a történelem olyan különös helyzeteket teremthet, mint az övé.

Örkény annak idején azzal magyarázta, mi is volt annak a jelentősége, hogy túlélte a poklot, hogy valakinek el kell mesélni, mi történt a magyar katonákkal. Kozma András szerint annak is értelme volt, hogy csütörtökön ők elutaztak oda, és annak is van értelme, hogy bárki elmenjen Voronyezsbe, és elmondja nekik (a voronyezsieknek), mi történt ott (magyar szemszögből). "És hogy mi is meghallgassuk őket arról, hogy szerintük mi történt ott" - tette hozzá Radnóti Zsuzsa.

1. Megrázó időutazás
2. Korábbi fagyos légkörtől az enyhülésig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai