Nem volt zökkenőmentes a csehszlovák vagyon elosztása

A csehszlovák állam szövetségi vagyonát 1992-ben 475 milliárd koronában állapította meg a cseh-szlovák szakértői kormánybizottság. Az osztozkodásnál két alapelvet érvényesítettek: az első a területi elv volt, tehát a csehszlovák állami vagyont az az utódállam örökölte, amelynek területén ez a vagyon reálisan létezett; a második elvet pedig a lakosság száma jelentette, miszerint bizonyos vagyont 2:1 arányban osztottak el Csehország és Szlovákia között.

A szövetségi vagyon 95 százalékának elosztását 1994 őszéig sikerült tető alá hoznia az erre a célra létrehozott rendkívüli cseh-szlovák kormánybizottságnak. Keményebb diónak bizonyult és hosszú konfliktust okozott a Csehszlovák Állami Bank vagyonának az elosztása. A vita tárgyát Csehország 24,7 milliárd koronás kereslete jelentette Szlovákiával szemben, ezt a követelést azonban a pozsonyi kormány nem volt hajlandó elismerni. Ez a kereset abból keletkezett, hogy a bank vagyonának elosztásakor a megállapodás szerinti 2:1 arányban a Szlovák Nemzeti Bank több aktívumot mint passzívumot kapott. Másképpen fogalmazva: a szlovák fél több forrást használt fel, mint amennyit megtermelt.

Miután Pozsony ezt nem akarta elfogadni, a Cseh Nemzeti Bank visszatartotta a páncélszekrényeiben őrzött, de Szlovákiának járó kilenc tonna aranyat. A problémát 1999 májusában a Magas Tátra-i találkozójukon Zeman és Dzurinda kormányfők oldották meg többféle cseh-szlovák pénzügyi tranzakció összekapcsolásával. Nagyon bonyolult volt a korábbi közös vasúti társaság, a légitársaság, a diplomáciai képviseletek és számos szövetségi állami szerv és intézmény kettéosztása is.

Jan Strásky - az utolsó csehszlovák szövetségi kormányfő - szerint a legnagyobb gondot a hadsereg kettéosztása jelentette. "Az utolsó szövetségi csehszlovák kormány legfontosabb feladata egyértelműen az addigi közös állam likvidálása volt. A helyzet nagyon drámai, s ugyanakkor nagyon bizarr volt" - nyilatkozta a cseh közszolgálati televízióban Strásky. Hangsúlyozta: mindkét fél érdeme, hogy tekintettel a korabeli nemzetközi helyzetre is, mindent megtettek annak érdekében, hogy a válás békés legyen.

Elmondta: hosszú ideig nem volt világos, hogy milyen dátumra kellene időzíteni a szövetségi állam külföldön is hatalmas érdeklődéssel kísért kettéosztását. Szerinte a végleges időpontról Václav Klaus és Vladimír Meciar akkori cseh, illetve szlovák miniszterelnök 1992 augusztusi találkozóján született döntés. A cseh és a szlovák kormány küldöttségei a brünni Tugendhat villában tárgyaltak, majd Klaus és Meciar elvonultak a villa kertjébe, ahol mintegy másfél órás négyszemközti beszélgetésen számos vitás kérdést tisztáztak és lezártak.

Az évforduló kapcsán a cseh sajtóban felmerült az az igény, hogy szükséges lenne és ideje is lenne ennek a Klaus-Meciar beszélgetésnek a tartalmát és az ott született négyszemközti megállapodásokat minél részletesebben nyilvánosságra hozni.

A Lidové Noviny kutatásai szerint azonban a kerti beszélgetésről semmiféle feljegyzés nem készült, mert azon a két kormányfőn kívül senki sem vett részt. Az 1918-ban létrehozott Csehszlovák Köztársaság 1992. december 31-én szűnt meg, s 1993 január elsejével megalakult az önálló cseh és szlovák állam. A két utódállami viszonyát ma semmiféle megoldatlan vagyoni probléma nem terheli.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán