Kennedy kegyelmezett meg elsőként egy pulykának

2012. november 22. 13:58

November 22-én, csütörtökön ünneplik az Egyesült Államokban a hálaadás napját (Thanksgiving Day), amely a karácsony mellett a legnagyobb amerikai családi ünnep. Majdnem minden kultúra, nemzet történetében fellelhető olyan ünnep, amikor az emberek kinyilvánítják a bőséges termés felett érzett örömüket, hálájukat. Az Egyesült Államokban ilyen a hálaadás ünnepe, amelyet minden év novemberének negyedik csütörtökén tartanak, és amelynek eredete a 17. századra nyúlik vissza.

Korábban

1620. szeptember 16-án indult az angliai Plymouth kikötőjéből az Újvilágba a Mayflower nevű hajó, fedélzetén az első angol puritán kivándorlókkal. A Mayflower december 21-én kötött ki a mai Massachusetts állam területén; a zarándok atyák kolóniájukat kiinduló állomásuk után Plymouth-nak nevezték el.

A telepesek új élete igen nehéz körülmények között kezdődött: első telük rendkívül hideg volt, nem jutottak elegendő élelemhez, soraikat betegségek tizedelték, a tavaszt csak a 102 bevándorló fele érte meg. A következő évben az indiánok megtanították őket a növénytermesztés és a vadászat fortélyaira, így ősszel már bőséges termést takaríthattak be. Örömük és hálájuk kifejezésére nagyszabású ünnepséget rendeztek, amelyre William Bradford, Plymouth kormányzója a környékbeli indiánokat is meghívta.

Roosevelt tette nemzeti ünneppé a hálaadást

A következő években-évtizedekben rendszeressé és egyre elterjedtebbé váltak az új-angliai telepesek hálaadó aratási ünnepei. Az Egyesült Államok függetlenségének 1776-os kinyilvánítása után a kongresszus javaslatot tett egy évente tartandó, az egész nemzetre érvényes hálaadási ünnepnapra, amelyet az első elnök, George Washington 1789-ben deklarált is. 1863-ban Abraham Lincoln elnök - keresve a polgárháború borzalmai közt a nemzet egyesítésének módjait - hálaadási proklamációt adott ki, amelyben november negyedik (általában utolsó) csütörtökét a hálaadás napjává nyilvánította. A hagyományt 1941. november 26-án foglalták törvénybe, a Franklin D. Roosevelt elnök által aláírt jogszabály november negyedik csütörtökét hivatalosan is az ünnep napjává, egyben nemzeti ünneppé nyilvánította.

Eisenhower még nem kegyelmezett a szárnyasnak (1954)

Az Egyesült Államokban a hálaadás a karácsony mellett a második legnépszerűbb családi ünnep, amelyet az emberek munkaszünettel, a rokonok és a hagyományos pulykasült "társaságában" töltenek el. Az ünnepi asztalon elhagyhatatlanul szerepelnek még olyan fogások, mint a pulykához felszolgált töltelék, áfonyaszósz, krumplipüré, zöldbab és sütőtöktorta. Az ünnepre szánt pulykák közül egy (vagy néha kettő) szerencsés kiválasztott "madár" elnöki kegyelmet kap, és megmenekül a kés alól. Ezt a fehér házi pulykaünnepséget Harry Truman elnök idején, 1947-ben rendezték meg először, de J. F. Kennedy elnök volt az első, aki 1963-ban megkegyelmezett egy ilyen szárnyasnak.

J. F. Kennedy elnök volt az első, aki megkegyelmezett egy pulykának

Az előrejelzés szerint idén a hálaadási ünnep környékén 24 millióan szállnak repülőre az Egyesült Államokban, a legforgalmasabb napokon a repülőgépek kihasználtsága megközelítheti a 90 százalékot. Magán az ünnepnapon becslések szerint 1,3 millióan kelnek útra. A hálaadás napjának hetében általában lanyhul az amerikai politikai aktivitás, de jó alkalom kínálkozik a jótékonysági akciókra: Kirk Douglas filmszínész és neje például sok-sok éve oszt pulykavacsorát a rászorulóknak ezen a napon.

A hálaadás utáni nap a "fekete péntek", amikor a jelentős árengedmények miatt - a karácsonyi vásárlási szezon kezdeteként - vásárlók milliói rohamozzák meg az üzleteket, sokszor a szó szoros értelmében. Sokan már csütörtök este sorba állnak, hogy a hajnali nyitáskor az elsők között lehessenek, de több áruházlánc az éjfélt sem várja meg az akcióval. (A "fekete péntek" elnevezés egyesek szerint arra utal, hogy ezen a napon az utcák és az üzletek feketéllenek a tömegtől. Mások értelmezésében a jelző onnan származik, hogy a kereskedők forgalma ezen a napon fordul át a veszteséges, a szakzsargon szerint "vörös" szakaszból a nyereséges "feketébe".)