Hálaadás: a karácsonyi ünnepek bevezetője
2009. november 27. 10:48
Hatalmas felzúduláshoz, a korabeli értékelések szerint két évig tartó nevetséges és tarthatatlan állapothoz vezetett hetven évvel ezelőtt Franklin D. Roosevelt meggondolatlan elnöki döntése, amellyel megváltoztatta a Hálaadás napjának időpontját.
Korábban
A béke Nobel-díjas Franklin D. Roosevelt amerikai elnök gyakran tett olyan külső kényszerekre és rövidtávú eredményekre hivatkozó lépéseket, amelyekkel később köznevetség tárgyává vált az amerikaiak szemében. Ilyen nevezetes eset történt hetven éve, amikor üzleti megfontolások alapján áthelyezte a legnagyobb amerikai ünnepet, a Hálaadás napjának időpontját.
A november hónap utolsó csütörtöki napjára eső Hálaadást még 1863-ban Abraham Lincoln nyilvánította nemzeti ünneppé. 1939-ben azonban öt csütörtök is beleesett a novemberi hónapba, s ezzel az utolsó csütörtök és a karácsony közötti időszak lerövidült.
Ez a körülmény az amerikai fogyasztói társadalom életében elsősorban egy héttel kevesebb vásárlással eltöltött napot jelentett. Legalábbis ezzel lobbiztak a kiskereskedelmi láncok az elnöknél, aki belefeledkezve a rövidtávú gazdasági előnyök érvrendszerébe, előrehozta a Hálaadás napját. Amivel nem számolt, az az amerikai nép mindennapi valósága volt: korábban betervezett rendezvények, sportesemények, randevúk és családi események látták a kárát.
A "Holiday Inn" című Bing Crosby filmből való alábbi részlet ezt a fura helyzetet illusztrálja.
A legtöbb kormányzó egyébként bojkottálta FDR döntését és gyakorlatilag két hálaadás napot tartott egy hét különbséggel. A különböző államokban élő családok számára így elveszett az ünnep családi jellege, hiszen gyakran előfordult, hogy ami az egyik államban szabadnap volt, a másikban épp nem. A FDR könyvtár ma is őrzi az elnöknek írott panaszos leveleket.
Hamar kiderült, hogy a változás nyilvánvalóan semmiféle kimutatható eredményt nem is jelentett az amerikai gazdaságnak. FDR nagy gazdasági kísérlete így csak két évig tartott: 1941 márciusában visszaállította a hálaadás napját a novemberi negyedik csütörtökre, majd ezt a kongresszus törvénybe is iktatta egy évvel később.
Az Amerikai Egyesült Államokban azóta november negyedik csütörtöki napján tartott Hálaadás valóban a legnagyobb nemzeti ünnep, s általában a rákövetkező péntek is szabadnap.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20