Konferencia Habsburg Ottó emlékére

A konferencián hat történész és levéltáros értekezett a Habsburg családról, a korszakról, amelyben Habsburg Ottó (1912-2011) élt. Beszédet mondott Habsburg Ottó európai politikai munkásságáról fia, Habsburg György.

Mint Ólmosi Zoltán főlevéltáros elmondta, a tanácskozás alapkoncepciója az volt, hogy a Habsburg család 20. századi történetével, azon belül is a család magyar ágával foglalkozzanak. Kitért arra, hogy Habsburg Ottó életéről csak áttételes levéltári anyag áll rendelkezésre. Ezekből azonban kiderül például, hogy Habsburg Ottó korábban igazolást kért a magyar hatóságoktól arról, hogy ő magyar állampolgár.

Előkerült levéltári iratok szerint 1989-ben vita volt a külügy- és a belügyminisztérium között erről. 1990 májusában Antall József miniszterelnök politikai döntése nyomán gyorsan megkapta az állampolgárságot, a kisgazdák pedig magyar köztársasági elnöknek akarták. Habsburg Ottó kiegyenlítő szerepét igazolja, hogy lebeszélte a legitimistákat, hogy tárgyaljanak vele - magyarázta Ólmosi Zoltán.

Ormos Mária történész, akadémikus szerint "kevesen éltek át annyi vihart a földtekén, mint Habsburg Ottó, és keveseknek volt olyan kalandos és egyúttal hosszú, jól végződő életútja, mint neki." Apja, IV. Károly halála után élt Spanyolországban, Belgiumban, Párizsban és az Egyesült Államokban, majd ismét Franciaországban, hogy végül Bajorországban telepedjen le. Saját tapasztalatai alapján az európai egység gondolatának rendíthetetlen híve és minden diktatúra ellenfele lett - fogalmazott az akadémikus.

A II. világháború után, 1948-ban a nyugati és a keleti, szovjetek megszállta területek között a szembenállás visszafordíthatatlanná vált. Habsburg Ottó, felismerve a helyzetet, ekkoriban lett a páneurópai eszme egyre ismertebb képviselője és a páneurópai mozgalom keretében mind rangosabb pozíciókhoz jutott. Nyilvánvalóvá vált, hogy Nyugat és Kelet között az átjárót akkor Ausztria jelentette. Habsburg Ottó az uralkodásról lemondó nyilatkozatot tett, ezzel oldotta fel a rá vonatkozó belépési tilalmat Ausztriába, és ezzel lehetővé vált, hogy Ausztriában és a térség más részén politikusként léphessen fel - mutatott rá a történész.

Magyarországra csak 1988-ban látogatott el először. Az Európai Parlament tagjaként az általános demokratikus és humánus elvek mellett rendszeresen képviselte a magyar érdekeket. Habsburg Ottó hosszú, kalandos életútján uralkodói jelvények nélkül jelentős befolyásra tett szert egész Európában - összegezte Ormos Mária.

A Habsburg Ottóról szóló kiállítás 130 tételből, forrásdokumentumokból - benne 140 levéllel - és archív fotókból áll. Bemutatják Kiss M. Jenőnek, a szolnoki Hagyományőrző Klub vezetőjének gyűjteményét: Habsburg Ottóval összefüggő tárgyakat, plakátokat és egy 20 aranykoronás pénzérmét is - tette hozzá Ólmosi Zoltán. A tárlat egy évig lesz látható a levéltárban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése