15 év leglátványosabb hazai régészeti leletei

Gepidák, szarmaták, avarok

A kiállításfüzér következő tagja a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei által az elmúlt években végzett, a Tisza-menti árvíz-mentesítéshez kapcsolódó Vásárhelyi-terv, valamint az M6-os és az M3-as autópálya építését megelőző régészeti feltárások során előkerült gazdag leletanyagból mutat be reprezentatív válogatást.

A Kántorjánosi mellett talált újkőkori sírok, a Pócspetrinél feltárt körárkos szarmata temető vagy a Tiszagyenda mellett talált gazdag, „vezérinek” meghatározott, gepida temetkezés a halottak világát, a nagy felületen feltárt késő-bronzkori, avar- és középkori települések a több ezer és több száz évvel ezelőtt élők mindennapjait mutatják be.

2010–2011 során Pócspetri határában az i.sz. 3. században a területen élt szarmata népesség gazdag, előkelő tagjainak temetkezőhelyét tárták fel. A felfedezett 16 sír többsége erősen bolygatott, rabolt volt, a korabeli rablók olykor az egész temetkezést feldúlták, és csupán csontokat hagytak a gödörben. A viszonylag épen maradt sírok gyakori mellékletei a különböző ékszerek, gyöngyök és fibulák, de két helyről a harcosokra jellemző kard került elő. A tárlaton a temető leggazdagabb temetkezéséből származó leletek láthatók: a fiatal nő sírját a temetőben egyedüliként megkímélték a rablók, így az ékszerek és egyéb mellékletek, viseleti tárgyak eredeti helyzetükben találhatók meg.

A nagyközönség mellett a szakma számára is érdekes a tárlaton bemutatott Tiszabő mellett megtalált Árpád-kori, 11–12. századi fazekasmesterség ritka lelete, egy rostélyos edényégető kemence, amelyet egy később ráásott kemencében lelt III. Béla (1172–1196) korabeli, vert pénz alapján lehet datálni. Ugyancsak különleges a szerencsés körülmények között, jó állapotban megmaradt nagykállói avar kori veremházak bemutatása.

A kiállításon külön csoportot alkotnak az általában „kincs”-nek nevezett leletek, melyek előkerülése még a modern leletfelderítő eszközök felhasználása mellett végzett feltárásokon is a meglepetés erejével hat. Különleges szerencse, hogy amíg például az őskori fémedények előkerülésekor általában nincs jelen régész, aki az utókor számára fontos megfigyeléseket feljegyezze, sőt, gyakran még az is kérdéses, hogy a teljes leletanyag eljutott-e a múzeumi gyűjteményekbe, a Pócspetri, illetve Paks mellett megtalált és dokumentált késő-bronzkori raktárleletek esetében ilyen probléma nem merült fel.

Hasonlóképpen, a néhány kilométerrel távolabb, Nagykálló melletti ásatáson előkerült ezüst érméket vászonba tekerve rejtették vagy veszítették el a 12. század vége felé. A szerencsés körülmények valamint a gondos feltárás és konzerválás révén sikerült megőrizni az érméket rejtő 800 éves szövet darabkáit is.

1. Beszámoló az elmúlt 15 év magyarországi régészetéről
2. Gepidák, szarmaták, avarok
3. Új metódusok a régészetben
4. Mohácsot is így kutatták

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát