Mussolini történelmi blöffje

Kezdetben Bolzanót, és az első világháborút követően Olaszországhoz került döntően német ajkú területeket reménnyel tölthette el az uralkodó, III. Viktor Emánuel, amikor 1919. december 1-jén elmondott trónbeszédében a kisebbségi jogok teljes tiszteletben tartását ígérte. Az ünnepélyes államfői deklarációt követően azonban nem történt érdemi változás e területe, sőt a helyzet rosszabbodott: 1921-től véres németellenes agressziók követték egymást. 1922. október 2-án a Bolzanóba vonult fasiszták – ország-világ előtt bizonyítandó, hogy a gyenge központi kormánnyal szemben ők az állam és az olasz nemzeti egység egyetlen potens képviselői – megbuktatták a város utolsó német ajkú polgármesterét.

Noha Balbo véleményében van igazság, a sikerhez azonban más összetevők is hozzájárultak. Az ország belső problémái, a gazdasági nehézségek és az egyre elhatalmasodó társadalmi feszültségek, az Itáliát kormányzó liberális politika, valamint a baloldal mélyülő válsága teremtett kedvező feltételeket egy Róma elleni katonai akcióhoz. A fasizmus számára a hatalom annak ellenére került elérhető közelségbe, hogy a párttá alakult mozgalom 1922 októberéig nem ragadott magával számottevő tömegeket.

A fasizmus jelentős bástyája, tulajdonképpeni első fellegvára a komoly szláv kisebbséggel bíró vegyes lakosságú Trieszt volt, s csak később, a párttá alakulást követően erősödtek meg az olyan városok, mint Ferrara, Cremona, Milano, Bologna vagy Firenze. A szocialista fellegvárnak tekinthető Torinóban vagy Rómában nem volt jelentős számú fasiszta párttag, a dél-olasz tartományokban és Szicíliában pedig szinte hírmondóban sem lehetett velük találkozni. Az 1921. május 15-i képviselőházi választások során mindössze 35 képviselői helyet – a nacionalista jobboldal és liberális pártokkal koalícióban – megszerző Fasiszta Párttal (Partito Fascista Nazionale) nem kellett komolyan számolni.

Bíztak benne

Mindezek ellenére, a „Most vagy soha!” jegyében látott hozzá 1922 októberében egy négytagú bizottság, az úgynevezett quadrumvírek – Cesare Maria De Vecchi, Emilio De Bono, Italo Balbo, Michele Bianchi – a hatalomátvétel politikai-katonai tervének elkészítéséhez. Az országot körzetekre osztották, és Perugia katonai központtal készültek a főváros, illetve a liberális olasz állam elleni, a fasiszta terminológia által előszeretettel „forradalomként” aposztrofált katonai műveletekre, politikai manőverekre.

A párt október 24-re Nápolyba összehívott nagygyűlésének egyik legfontosabb feladata éppen ezért a vezérek elgondolásának, vagyis a Róma elleni felvonulás részleteinek elfogadása lett volna. Ilyen katonai terv azonban nem létezett, hiszen mindenki tisztában volt azzal – és ehhez kétség nem férhetett –, hogy a fasiszta erődemonstráció hírére a királyi hadsereg Rómába rendelt egységei könnyedén felülkerekednének a mintegy 26 000 főt számláló, de rosszul fölfegyverzett fasiszta rohamosztagos csapatokon.

A főváros ellen tervezett katonai akció sikeres végrehajtását az is nehezítette, hogy összeköttetés híján gyakorlatilag nem kommunikáltak egymással - az utánpótlással és élelmezéssel egyébként is küszködő - feketeinges csapatok. A menetelés katonai előkészítettsége, végrehajthatósága, mondhatni kudarcra volt ítélve. Nem is klasszikus államcsínyről volt szó, inkább az azzal való fenyegetésről.

Andreides Gábor cikkének folytatása a Múlt-kor magazin őszi számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• Nagy Imréék újratemetésén egy korszak szállt koporsóba, és közben egy új virradt
• A harmadik Magyar Köztársaság legnagyobb válságával fenyegetett a taxisblokád
• A tragikus hirtelenséggel elhunyt Csengey Dénes emlékét idézik fel Pakson
• Elhunyt Ion Caramitru román színész, az 1989-es forradalom egyik meghatározó arca
• Egy új korszak kihívásai: a rendszerváltás menekülthullámai Magyarországon
• Népszavazás helyett kormányfői megegyezés döntött Csehszlovákia megszűnéséről
• Nem tudott mit kezdeni a rendőrség a taxisblokáddal
• Hosszú út vezetett a halálbüntetés általános tiltásához Magyarországon
• Valóságos patthelyzet alakult ki a koronás és a korona nélküli címer hívei között 1990-ben