Valaha oázis lehetett Petra környéke

„Egy hatalmas zöld oázisnak kellett lennie néhány évszázaddal ezelőtt a sivatagban elhelyezkedő Petra körül” – mondta Dr. Mark Driessen. Az ókorban mészkőből megépített földalatti csatornák zseniális rendszere, speciálisan megépített vízvezetékek és több millió liter tárolására alkalmas víztározók sokasága lepte el egykor a sivatagos tájat. Az ókori vízgazdálkodási technika egyik fantasztikus példája a környező területek teraszos földjeinek öntözésére készült.

Dr. Driessen, az Udhruh Archaeological Project igazgatója elmondta: „Szeretném megköszönni az egyetem régészeti kara oktatóinak és hallgatóinak lelkesedését és kemény munkáját, amelynek eredményeként sikerült a több négyzetkilométernyi területen szétszórt rendszer különböző részeit felfedeznünk, megszüntetve ezzel a lenyűgöző régészeti puzzle eddigi hiányosságait.”

Elképzelhető, hogy a mezőgazdasági rendszer egyes részeinek alapjait – amelyeket minden bizonnyal már az i.e. 6. században használtak – már kétezer évvel ezelőtt lefektették. Az építési törmelék és egyéb leletek, például a kerámiatermékek részletes elemzése után a vízmű rendszerének pontosabb datálását is el tudják végezni a szakemberek.

A 2011-ben indult projekt a Leideni Egyetem régészeti karának, a Petra College munkatársainak és az Al-Hussein Bin Talal Egyetem archeológiai kutatóinak együttműködésével zajlott. A júniusban és júliusban az Udhruh-i római erődben végzett kutatások több érdekes megállapításra engedtek következtetni.

Ma már nem oázis

A 4,7 hektáros erőd feltárása azt mutatja, hogy valószínűleg ez lehetett a Római Birodalom eddigi legérintetlenebb erődje. A külső falak és tornyok néhány helyen még mindig több méter magasan állnak, a belső épületek pedig 2,5 méter vastag építési törmelék alatt fekszenek. Az erőd építéséhez szükséges kövek valószínűsíthető származási helyét már feltárták. A több hektáros területet beborító bánya a legnagyobb kiterjedésű, amit a római provinciák egykori területein azonosítottak.

Udhruh vidéke valószínűleg fontos szerepet játszott a mirha és a tömjén kereskedelmében, amelynek a nabateusok vagyonukat, a vidék fővárosa, Petra lakossága pedig jólétét köszönhette. A régészeti kutatás egyik célja a kereskedelem fejlődésének és a táj átalakulásának vizsgálata a római-bizánci évektől a korai iszlám időkig bezárólag.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait