Sinor Dénes

Sinor Dénes (Amerikában használatos megnevezése: Denis Sinor, születési neve: Zsinór Dénes) Kolozsváron látta meg a napvilágot egy vállalkozó fiaként 1916-ban. Családjával Budapesten éltek, ahol az Érseki Reálgimnáziumban tanult. A középiskolába alig járt be, helyette inkább otthon olvasott. A gimnáziumi évei alatt több hónapot is eltöltött a svájci Vevey város francia nyelvű internátusában.

Érettségi után felvételt nyert a budapesti egyetem bölcsészettudományi karára, ahol elsősorban az ókori Kelet vallásai keltették fel figyelmét, majd a török, mongol, belső-ázsiai történelem és az altáji filológia kezdte el érdekelni a magyaron kívül franciául, németül, angolul és latinul is kitűnően olvasó Sinort.

A két tanévben is Horthy-ösztöndíjas hallgató 1937 és 1938 nyarán a berlini Collegium Hungaricumban vendégeskedett, majd a török buddhizmusról írt, ám soha meg nem védett doktori értekezése után Párizsba ment, ahol a keleti nyelvek iskolájában magyart taníthatott, s híres orientalisták és sinológusok óráin vehetett részt.

A második világháborúban eleinte bujdosott és bundák eladásából tartotta fenn magát és újdonsült feleségét. Ezt követően a francia ellenálláshoz szegődött, a de Gaulle-t követő Rajnai és Dunai Hadsereg katonája lett, ahol felettesei kiaknázhatták még osztrák nagyanyáitól szerzett német nyelvtudását. 1945 végén szerelt le, majd megkapta a francia állampolgárságot.

A háború után Cambridge-be ment, ahol 13 éven át tanította a magyar és a mongol nyelveket. Több orientalista kongresszus és szövetség is a tagjává választotta. 1962-ben az Indiana Egyetem bloomingtoni telepén vendégtanárként kezdett el tanítani, ahol az uráli és altaji tanulmányok vezetését vállalta. Vezető tagja volt az American Oriental Society-nak, a Tibet Society-nak és a Mongolia Society-nak is.

Megszervezte a bloomingtoni Magyar Tanszéket, melyért a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjául választotta 1979-ben. Számtalan orientalista éremmel, címmel, kereszttel és renddel tüntették ki, az egyik legfontosabb az UNESCO Avicenna-ezüstérme, amelyet 1998-ban ítéltek a magyar kutató számára. 1992-ben tiszteletére a londoni Királyi Ázsiai Társaság Denis Sinor Érmet alapított. A több mint 160 cikk szerzője, a világot (főként Ázsiát) járt nyelvész, történész, filológus Sinor 2011 januárjában az Egyesült Államokban hunyt el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"