A szárazsággal magyarázható a zsidók kivonulása
2012. augusztus 27. 15:32
Teljesen megváltoztatta az emberek mindennapjait a Holt-tenger térségében tomboló szárazság néhány ezer évvel ezelőtt, s ez lehet az egyik magyarázata, hogy a zsidók miért fogtak vándorbotot és kezdték el keresni az Ígéret Földjét - állítja egy új kutatás.
Korábban
A Holt-tenger egy lefolyástalan tó Izrael és Jordánia területén. Vizének magas a só koncentrációja, ezért a turisták kedvelt célpontja. Nevét onnan kapta, hogy a magas sókoncentráció miatt nem él meg magasabbrendű élőlény benne.
A tudósoknak teljesen más szempontból fontos a különleges adottságokkal bíró tó. „A szakemberek számára a Holt-tenger egy igen népszerű kutatási terület, mivel a klímatörténelem diakronikus szemléletét teszi lehetővé” – nyilatkozta Thomas Litt, a projektet összefogó Bonni Egyetem kutatója.
A tó partjáról vett kőzetminták elemzéséből meteorológusok és paleontológusok az elmúlt tízezer év időjárási viszonyait rekonstruálták. Ez főleg azért sikerülhetett, mert a tenger vízszintje drámaian csökkent az elmúlt időkben a víz elvezetése miatt.
A potsdami GeoForschungsZentrummal és az izraeli Geológiai Szolgálattal karöltve német kutatóknak sikerült egy 21 méter hosszú kőzetmintát venniük az Ein Gedi-oázisból a Holt-tenger nyugati partján. Ezt követően pollenmaradványokat hasonlítottak össze, hogy megnézzék, mekkora csapadék esett és milyen volt a hőmérséklet az adott korszakban; a rétegek korát radiokarbonos kormeghatározó vizsgálattal állapították meg.
A Bonni Egyetem kutatói által végzett kutatás arra is rámutatott, hogy a neolitikumban, körülbelül 7500-6500 évvel ezelőtt, illetve a bronzkorból a vaskorba való átmenet idején, 3200 éve többször is szárazság sújtotta a térséget. „Az emberek életét nagyban befolyásolta a klímaváltozás” – summázta Litt. A száraz periódusok következtében a kánaánita városi kultúra összeomlott, amelynek helyébe nomádok érkeztek. „Ez volt az az időszak, amire az Ószövetség az izraelita törzsek kivonulásaként emlékezik” – magyarázta a szakember.
A kutatók a jövőre nézve is fontos megállapításokat tettek. „Az eredmény drámai, s azt mutatja, hogy mennyire sérülékeny a Holt-tenger ökoszisztémája” – így Litt, majd hozzátette: „Tisztán látszik, hogy a Mediterráneumban milyen gyorsan változik át a növényzet, s a szklerofill fajokból hogyan lesz sztyeppe vagy éppen sivatag néhány évtizeden belül”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- A „megbundázott” házassági nyereményjáték győzteseinek így sem volt könnyű dolguk 1932-ben 16:39
- Több mint fél évszázada eltűnt festmény került elő egy New York-i lakásból 14:01
- Kezdetben nem látott benne fantáziát a gyártó, mégis meghódította a világot a Monopoly 13:43
- A trianoni béke tárgyi lenyomatát őrző gyűjteményt tett közzé a Néprajzi Múzeum 12:55
- Csaknem 16 millió forintot fizetett egy Beatles-rajongó az Abbey Road utcanévtáblájáért 12:07
- Ókeresztény katakombákat hoznak helyre és nyitnak meg Rómában 11:01
- Különleges tehetsége ellenére hátráltatta a sztálini rendszer az „orosz Szapphót” 10:27
- „Angol fajelmélet” terjesztésével vádolta meg Sztálin Churchillt fultoni beszéde után 09:17
