Feltárhatják Szodomát

A régészekből, önkéntesekből és diákokból álló kutatócsapat várhatóan jövő januárban tér vissza arra a helyre, amelyről elterjedt, hogy ott lehetett a bibliai Szodoma városa, amelynek legendás pusztulásáról a Genezis könyvében olvashatunk. A Steven Collins (Trinity Délnyugati Egyetem) és Husszein el- Jarrah (Jordániai Hasemita Királyság Régészeti Hivatal) vezette csapat a Jordán-folyó völgyében található Tall el-Hammam telljénél (vagy tall; a régészeti szakkifejezés régi városokat rejtő törmelékhalmot, településdombot jelöl) fog ásatásokat folytatni.

A tell egyébként több rétegű, a legrégebbi i.e. 4300-3300-ra, a rézkorszakig nyúlik vissza. Habár még a korai iszlám idején is lakott volt, a legjellegzetesebb rétegek a korai bronz- (i.e. 3300-2350), az átmeneti bronz- (i.e. 2350-2000), a középső bronz- (i.e. 2000-1550) és a késő bronzkorszak (i.e. 1550-1200) idejéből valók. A középső bronzkorszak és a késő bronzkorszak között azonban van egy 500-700 éves hiátus, amikor egyáltalán nem, vagy csak alig lakták a várost; de találtak olyan réteget is, amely a feltételezett bibliai csapás nyomait viseli magán.

A tell területe, azok az időpontok, amikor a település lakott volt, a rétegtan, néhány lelet – mind-mind azt mutatja – legalábbis Collins szerint –, hogy a város nem lehet más, mint a Bibliából ismert Szodoma. Sőt a kutató úgy gondolja, hogy a bibliai szövegek földrajzi fogódzót is kínálnak, s a Holt-tenger északkeleti csücskébe, a Jordán-folyó déli völgyébe, egy termékeny mezőgazdasági területre helyezik az „elveszett” várost – ez pedig azt jelenti, hogy Szodomát nem a tenger déli, sivatagos részén kell keresni, bármennyire is sokáig tartotta magát ez a nézet a kutatók körében.

Collins szerint érdekes, hogy míg a nyugati (például Hebron, Jeruzsálem, Jerikó), az északi (Deir 'Alla, Pella, Beth Shan) és a keleti (Rabbath-Ammon, Tall al-Umayri, Nebo) városok továbbéltek a késő bronzkorban, Tall el- Hammam és a környező falvak és városok elpusztultak. Annak ellenére, hogy ez volt a régió legtermékenyebb földjével bíró területe, amely háromezer éven át virágzott – majd hirtelen eltűnt.

A területen talált különleges cserépedények jelentik a tell másik kuriózumát, ezeken ugyanis máz található, a mázas agyagedény-készítés viszont csak ezer évvel később terjedt el. A labóratóriumi vizsgálatok azóta kimutatták, hogy a darabok extrém hőmérsékletnek voltak kitéve – sokkal magasabbnak, mint ha csupán tűzzel égették volna ki őket. Az ilyen magas hőmérsékletet például termonukleáris robbanás okozhat – újabb érv az "isteni harag" bekövetkeztére.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek