Raoul Wallenberg 100 éve született

2012. augusztus 4. 16:15 MTI

Száz éve, 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki a vészkorszakban magyar zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Wallenberget, aki a humanizmus és az önfeláldozás jelképe lett, 1945. január 17-én látták utoljára három szovjet katona kíséretében. Későbbi sorsa, szovjetunióbeli fogságának története ismeretlen, hivatalos moszkvai közlés szerint 1947. július 17-én halt meg a Ljubjanka börtönben. Születésének századik évfordulója alkalmából Magyarország kormánya Wallenberg Évvé nyilvánította a 2012-es esztendőt.

Korábban

Wallenberg gazdag és befolyásos svéd család sarja volt. Rövid banki munka és kötelező katonai szolgálatának letöltése után az Egyesült Államokban szerzett építész diplomát, beszélte az angol, a német és a francia nyelvet. Diplomájának megszerzése után Dél-Afrikában és Palesztinában dolgozott kereskedelmi cégeknél, majd a magyar zsidó kereskedő Lauer Kálmán vezette Közép-Európai Kereskedelmi Rt.-nél helyezkedett el. Wallenberg rövidesen a cég külföldi ügyekkel foglalkozó igazgatója és társtulajdonosa lett, üzleti útjai során Magyarországon is többször megfordult, kiterjedt társadalmi és politikai kapcsolatokra tett szert.

Magyarországon 1944 áprilisától zajlott a zsidók gettóba tömörítése és május 15-én megkezdődött Eichmann és a belügyi államtitkárok irányította deportálásuk is. A svéd nagykövetség ideiglenes útleveleket bocsátott ki azok számára, akiknek rokonai vagy jelentős üzleti kapcsolatai voltak Svédországban. Látván a svédek erőfeszítéseit, az amerikai Háborús Menekültügyi Hivatal (WRB) a svédországi zsidóktól kért javaslatot az összehangolt magyarországi mentőtevékenység irányítójának személyére. Lauer ajánlására a feladattal Wallenberget bízták meg, tevékenységének pénzügyi hátterét amerikai zsidó jótékonysági intézmények (JOINT) biztosították.

A feladatot azonnal és önként vállaló Wallenberg 1944. július 9-én a svéd követség másodtitkáraként érkezett meg a német csapatok által megszállt Budapestre. Tárgyalt minisztériumokkal, újságírókkal, semleges államok diplomatáival, rendszeres jelentéseket küldött a svéd külügyminisztériumnak, leírva a zsidók helyzetét Budapesten és a munkaszolgálatos táborokban. A Vöröskereszt védelme alatt egy gyűjtőtábor létrehozását is tervezte. Wallenberg svéd védő-útlevelet készített, amely alkalmas volt arra, hogy a magyar és a német hatóságok előtt igazolja: a menlevél tulajdonosa a svéd követség védelme alatt áll. Jóllehet 1500 "Schutzpass" kibocsátására kapott engedélyt, sikerült ezt a számot 4500-ra emelnie, a valóságban még ennél is jóval többet adtak ki.

A nyilas hatalomátvétel után Wallenberg még nagyobb erőfeszítéseket tett, így megnövelte a svéd zászló által védett házak számát. Wallenberg közvetlen védelme végül több mint tízezer emberre terjedt ki. Tevékenységének közvetett hatása ennél sokkal jelentősebb volt, mert a svéd példát a többi semleges követség is követte. Wallenberg gyakran puszta jelenlétével, határozott fellépésével is életeket mentett. Olykor kocsijával és sofőrjével, Langfelder Vilmos gépészmérnökkel a gyalogosan a határ felé irányított, elcsigázott éhezőknek kísérelt meg élelmiszert, gyógyszert osztani, még a vagonokból is megkísérelte kiemelni, akit lehetett.

1945 januárjában a szovjet csapatok felszabadították a budapesti gettót. Wallenberg január 17-én Debrecenbe indult, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal és a szovjet főparancsnoksággal tárgyaljon, de soha nem érkezett meg. Munkatársai utoljára egy szovjet tiszt és két katona társaságában látták, elköszönésekor azt mondta: "Nem tudom, vendég vagyok-e vagy fogoly".

További sorsa, halálának helye és időpontja tisztázatlan. Bizonyos, hogy sofőrjével együtt letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. A szovjet kormány 1947-ben úgy nyilatkozott, hogy "Wallenberg nincs a Szovjetunió területén", és feltételezhető, hogy a budapesti harcok során életét vesztette. 1957-ben Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter azt a hivatalos tájékoztatást adta, hogy Wallenberg 1947. július 17-én halt meg a moszkvai Ljubjanka börtönben, szívroham következtében. A történelmi kutatások nem tudnak megnyugtató választ adni a svéd diplomata halálának körülményeire, így időről időre felröppentek később mindig megcáfolt hírek, hogy Wallenberg még a nyolcvanas évek végén is életben lehetett.

Wallenberg az Egyesült Államok, Kanada és Izrael tiszteletbeli állampolgára, idén az amerikai törvényhozás a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, a Kongresszusi Aranyérmet szavazta meg számára. 2003-ban a Fővárosi Közgyűlés Budapest díszpolgárává avatta, tevékenységére több emlékmű és szobor emlékeztet Budapesten. Az emlékév keretében nemzetközi vándorkiállítással, bélyeg kiadásával, tudományos konferenciákkal, középiskolásoknak rendezett vetélkedőkkel tisztelegnek Wallenberg emléke előtt.