Újabb lelet cáfolja a Clovis-kultúra elsőségét

A vadászathoz használt eszközök a kormeghatározó vizsgálatok szerint legalább olyan idősek – ha csak nem korábbiak – mint az ismert Clovis-kori kultúra híres leletei, amelyeket a kontinens sokáig elsőnek hitt lakói használhattak. A lelet közelében felfedezett emberi fekálián elvégzett precíz radiokarbonos vizsgálat megerősítette a datálást, de a kutatók szerint még sok a bizonytalanság.

A leleteket a Paisley-barlangrendszerben, a barlang üledékében találták meg. A nyugati parton felfedezett tárgyak megvizsgálása után eddig rendre arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy az ősemberek által elsajátított technikai tudás a Clovis-kor utánra tehető. A Dennis Jenkins (Oregoni Egyetem) vezette tudócsapat most azonban azt állítja, hogy erre párhuzamosan, sőt az is lehet, hogy előbb sor kerülhetett. A tudósok megkövesedett bélsáron végeztek radiokarbonos vizsgálatokat, amiből a korra és a genetikai összetevőkre következtettek.

A kutatók szerint a leletek akár 14500 évesek is lehetnek, amivel jócskán beelőzik a Clovis-kultúra legkorábbi emlékeit – a feltételezést azonban még bizonyítani kell. Korábban évtizedeken keresztül azt hitték, hogy az amerikai kontinens első lakói a Clovis-kultúra képviselői voltak, azon népcsoport, amely az összes észak- és dél-amerikai bennszülött kultúra ősének tekinthető. Az első őslakosok Szibéria déli, hegyvidéki részén élők leszármazottjai vándorolhattak nyugati irányba a Bering-földhídon át. Ezt a narratívát azonban sokan cáfolják, mondván, egyre több bizonyíték utal a korábbi, 15-16 ezer évvel ezelőtti betelepedésre.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a fegyverekkészítők különböznek-e a Clovis-civilizációtól, mindenesetre a két csoport kulturális tradíciója eltér egymástól. A múlt héten látott napvilágot az a genetikai kutatás, amely azt állítja, hogy az amerikai őslakosok – Kanadától Chile déli csücskéig – legalább három ázsiai migrációs csoport leszármazottai, ám legtöbbjük egyetlen csoportot, az első amerikai bevándorlókat tekintheti ősének. Jenkinsnek a Science című tudományos folyóiratban közölt elmélete érdekes adalékokat szolgáltat a kutatáshoz; szerinte a haplocsoportok hasonlóak bizonyos ázsiai és dél-amerikai közösségek esetében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók