Újabb lelet cáfolja a Clovis-kultúra elsőségét

A vadászathoz használt eszközök a kormeghatározó vizsgálatok szerint legalább olyan idősek – ha csak nem korábbiak – mint az ismert Clovis-kori kultúra híres leletei, amelyeket a kontinens sokáig elsőnek hitt lakói használhattak. A lelet közelében felfedezett emberi fekálián elvégzett precíz radiokarbonos vizsgálat megerősítette a datálást, de a kutatók szerint még sok a bizonytalanság.

A leleteket a Paisley-barlangrendszerben, a barlang üledékében találták meg. A nyugati parton felfedezett tárgyak megvizsgálása után eddig rendre arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy az ősemberek által elsajátított technikai tudás a Clovis-kor utánra tehető. A Dennis Jenkins (Oregoni Egyetem) vezette tudócsapat most azonban azt állítja, hogy erre párhuzamosan, sőt az is lehet, hogy előbb sor kerülhetett. A tudósok megkövesedett bélsáron végeztek radiokarbonos vizsgálatokat, amiből a korra és a genetikai összetevőkre következtettek.

A kutatók szerint a leletek akár 14500 évesek is lehetnek, amivel jócskán beelőzik a Clovis-kultúra legkorábbi emlékeit – a feltételezést azonban még bizonyítani kell. Korábban évtizedeken keresztül azt hitték, hogy az amerikai kontinens első lakói a Clovis-kultúra képviselői voltak, azon népcsoport, amely az összes észak- és dél-amerikai bennszülött kultúra ősének tekinthető. Az első őslakosok Szibéria déli, hegyvidéki részén élők leszármazottjai vándorolhattak nyugati irányba a Bering-földhídon át. Ezt a narratívát azonban sokan cáfolják, mondván, egyre több bizonyíték utal a korábbi, 15-16 ezer évvel ezelőtti betelepedésre.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a fegyverekkészítők különböznek-e a Clovis-civilizációtól, mindenesetre a két csoport kulturális tradíciója eltér egymástól. A múlt héten látott napvilágot az a genetikai kutatás, amely azt állítja, hogy az amerikai őslakosok – Kanadától Chile déli csücskéig – legalább három ázsiai migrációs csoport leszármazottai, ám legtöbbjük egyetlen csoportot, az első amerikai bevándorlókat tekintheti ősének. Jenkinsnek a Science című tudományos folyóiratban közölt elmélete érdekes adalékokat szolgáltat a kutatáshoz; szerinte a haplocsoportok hasonlóak bizonyos ázsiai és dél-amerikai közösségek esetében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 370 ft 5 085 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Mégsem az ősember pusztította ki az afrikai nagytestűek többségét 
• A klímaváltozás miatt kecskét és juhot kezdtek el tenyészteni az újkőkori földművesek
• Kisebb jégkorszak indíthatta el az Oszmán Birodalom hanyatlását
• Pincében porosodott időjárási naplók segítenek a klímakutatásban
• Kiderült, miért hagyták el lakói a mezoamerikai metropoliszt
• Az elsivatagodás miatt bukhatott el az első kínai királyság