7 végzetes pillanat

Miért hagyta el az országot Szent-Györgyi Albert?

2012. június 12. 12:04

Az egyetlen magyarországi Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert utolsó itthoni éveiből származó levelek talán segítenek abban, hogy megértsük, miért döntött úgy, más országban folytatja tudományos munkásságát. A híres magyar kutató harcát követtük nyomon, melyet a tudomány és a gyógyszeripar államosítása ellen folytatott az egyre inkább megerősödő kommunistákkal.


Dr. Szent-Györgyi Albert 1945 és 1947 között a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem nyilvános rendes tanára és a Biokémiai Intézet igazgatója. Tudományos munkája mellett a professzor a Servita Rt. igazgatóságában az elnöki feladatot is ellátta. A vállalat vezetésében eltöltött két év a világhírű tudós hosszú életpályájának az életrajzi írásokból kevésbé ismert epizódja.

A Servita Gyógyszergyár és Vegyipari Vállalatot 1945-ben dr. Szent-Györgyi Albert, dr. Gözsy Béla és dr. Ráth György közkereseti társaság formájában alapították. 1945 októberében a vállalat részvénytársasággá alakult. A vállalat tudományos irányítása Szent-Györgyi professzor kezében volt, az üzleti vezetést pedig dr. Ráth István látta el. A vállalat számos találmányát szabadalmaztatta európai és amerikai intézettekkel, gyógyszergyárakkal működtek együtt. A Servita Rt. elsőként forgalmazta Magyarországon a Penicillint. A részvénytársaságot 1948-ban végül felszámolás alá vonták. Magyarországon ekkor 5 nagyvállalat mellett mintegy 40 kisebb gyógyszergyár működött. A nyilvánvaló sikerek ellenére a szakmai körök kedvezőtlenül ítélték meg a vállalatot, amelyet csupán a jó összeköttetéseket kihasználó konjunkturális vállalkozásnak tartottak.

A közölt dokumentum a professzor Nagy Ferenc miniszterelnöknek írt levele, amelyben mint a Biokémia Intézet vezetője az intézet költségvetésének rendezését kéri, ahhoz, hogy a további kutató munkát folytatni tudják, illetve az intézet fennmaradását biztosítsák.

1946 nyarán az akadémiai reformmal a tudományos élet átalakításának egy fontos szakasza fejeződött be. 1946 őszére a politikában lezárult egy időszak azzal, hogy az MKP kinyilvánította a nép ellenségeinek a hatalomból való kiszorítását. Magyarországon 1945-ben hozzáláttak az oktatás és a tudományos élet átalakításához, amelynek egyik vezéregyénisége a professzor volt. Annak reményében vállalta el tudományos munkája mellett az Országos Köznevelési Tanács vezetését, hogy tevékeny részt vegyen a magyar oktatási és tudományos élet megújításában. 1947-től azonban Magyar Kommunista Párt gyökeresen módosította a tudományhoz fűződő viszonyát és lényegesen átalakította kultúrpolitikáját, amellyel a tudós már nem tudott azonosulni.

A másik két dokumentum 1946. november 3-án és november 6-án kelt. A beadványokban Szent-Györgyi professzor és dr. Ráth István a penicillin forgalmazása és a Servita Rt.-t ért támadások ügyében fordultak Bán Antal iparügyi miniszterhez és Molnár Erik népjóléti miniszterhez. A vállalatról egy cikk jelent meg a Szabad Nép 1946. november 3-i számában, amely azzal a váddal illette a részvénytársaságot, hogy a penicillin forgalmazásával nagy haszonra tettek szert, miközben több beteg a magas ár miatt nem jutott hozzá az életmentő gyógyszerhez. A szóban forgó cikk érdekessége, hogy névtelenül jelent meg a kommunista párt lapjában, és nem csak a Servita Rt.-t, hanem más gyógyszergyárakat is hasonló vádakkal illettek, úgymint a Wander, a Richter és az Egger Gyógyszer és Vegyészeti Gyárakat. A magyar gyógyszeripar államosítása 1948-ben ment végbe, amelynek előszele kétségtelenül érezhető az írásból.

Amikor 1947-es svájci tartózkodása idején Szent-György Albert úgy látta, hogy az általa képviselt értékek és személyes szabadsága is veszélybe került, Svájcból útja egyenesen az Egyesült Államokba vezetett és a Boston melletti Woods Hole-ban telepedett le. Az USA-ba követte munkatársa dr. Ráth István is, a Servita Gyógyszergyár és Vegyipari Vállalat korábbi vezérigazgatója, aki a professzor közbenjárásának köszönhette, hogy szabadon engedték letartóztatásából. A közreadott levéltári dokumentumok jól érzékeltetik azt a légkört és politikai koncepciót, amely a kommunista hatalomátvétel időszakát jellemezte.

Nagylaki Endre cikkét és Szent-Györgyi Albert leveleit a Magyar Országos Levéltár internetes Archívumában találhatják meg.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!