Művészi módon cenzúrázták Erasmust
2012. május 17. 11:29
Tintával, néhol az oldalak kitépésével vagy éppen összeragasztásával próbálták a humanista gondolkodó, Rotterdami Erasmust "elhallgattatni" a katolikus cenzorok. Volt azonban olyan is, aki mesteri módon, minden esztétikai szépérzéket latba vetve húzta ki a katolikus egyház túlkapásaival szemben magának kritikus hangot megengedő nagy elme gondolatait.
Korábban
400 évvel azelőtt, hogy a kormányok elkezdték blokkolni az internetet, ellehetetlenítik a mikroblogolást és cenzorálják a nekik nem tetsző ellenzéki tartalmakat, két ember szintén a sajtó szabadságát veszélyeztető eszközhöz nyúlt, de egészen más módon. Az "áldozat" a reneszánsz korában élt, a katolikus egyházzal szemben sokszor kemény kritikát megfogalmazó gondolkodó, Rotterdami Erasmus volt. Az újkori gyakorlatot két, a Torontói Egyetemen őrzött könyv világította meg.
Az 1466-ban Rotterdamban született németalföldi teológust az európai humanizmus legjelentősebb képviselőjének tartják. Bár Erasmus az egyházhoz mindvégig hű maradt, bírálta a pápaságot és az egyház visszaéléseit. Szembefordult a nemesség gőgjével és a háborúval, és türelmes, igazi kereszténységet hirdetett.
A reformáció által életre hívott protestáns felekezetek Erasmus korában nemcsak karddal és puskával küzdöttek a katolikus egyház ellen, hanem szavakban is, aminek egyik megnyilvánulási formája a különböző nyomtatott termékek voltak. Erasmusról úgy tartották, hogy a protestánsokkal szimpatizál, ezért a katolikusok 1559-ben indexre (tiltólistára) tették műveit. Mindkét oldal gyakran élt a cenzúra eszközével, de a katolikus egyház ezt valamivel hatékonyabban tette, mint a rivális felekezetek.
A katolikusok ugyanis sokkal szervezettebbek voltak e téren, mint a csak nemrég megszülető protestantizmus képviselői. Az 1541-ben Lyonban kiadott, görög és latin közmondásokat és Erasmus által írt kommentárokat tartalmazó Adagorium egyes részeit tintával húzták ki, de máshol még ennyire sem voltak „körültekintőek”: néhol egyes lapokat szabályosan kitéptek, vagy éppen összeragasztottak – ez a művelet azonban olyannyira sikeres volt, hogy 400 év elteltével is úgy maradtak az oldalak.
A cenzorok nem is törték magukat, hogy művük észrevétlen maradjon. Az egyik belső oldalon latin nyelven fedték meg a szerintük túlzásokba eső Erasmust. („Ó, Erasmus, te voltál az első, aki a butaság dicséretéről írtál, ami a te butaságodat jelzi”) A torontói könyvtár munkatársa, Pearce Carefoote szerint az írás stílusából arra lehet következtetni, hogy a cenzúrára valamikor a 16. században került sor, de ennek eldöntéséhez további kutatások kellenek.
A Torontói Egyetem Reformáció és Reneszánsz Tanulmányok Központjában őrzött másik könyv cenzora valódi művészi vénával kezelte a rá bízott feladatot. Az 1538-ban a svájci Bázelben kiadott műben a 4. században élt milánói ariánus püspök, Szent Ambrus munkásságáról olvashatunk Erasmus tolmácsolásában. Pontosabban: olvashatnánk. Az inkriminált mondatokat ugyanis egy barokkos keretet kapó vibráló vízfestmény takarja el, tetején egy puttóval. A cenzor itt meghagyta a szent gondolatait, egyedül Erasmus esszéit tüntette el – művészi módon.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
