2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Dalaival hódított a chilei katonai puccs mártírja

2012. április 20. 12:23

Halálának pontos körülményeit és a gyilkos személyét szeretné megismerni Victor Jara özvegye és egy chilei ügyvéd. Az 1973-as Pinochet-féle katonai puccs során egy ismeretlen hadnagy kínozta és gyilkolta meg a rendszer egyik közellenségének kikiáltott, politikai töltetű dalaival tömegeket megmozgató énekest.

Augusto Pinochet tábornok már a Salvador Allende elnök hatalmának megdöntésével járó puccs napján, 1973. szeptember 11-én megkezdte bosszúhadjáratát a baloldali ellenzék ellen. Az áldozatok között volt a nueva canción képviselője, Victor Jara énekes is, akit három nappal később az Estadio Chile stadionban kínoztak és gyilkoltak meg. Negyven évvel később özvegye, Joan Turner Jara, Nelson Caucoto ügyvéddel együtt azon fáradozik, hogy rábírja a dél-amerikai ország védelmi minisztériumát és a fegyveres erőket az együttműködésre, aminek célja megismerni, mi vezetett pontosan a népszerű énekes halálához.

Jara 1932. szeptember 23-án a Santiago melletti Lonquen külvárosában látta meg a napvilágot, parasztszülők gyermekeként. Vaskalapos apjának kegyetlen szigora elől elmenekülve hamarosan a zenében talált menedéket, de anyja inkább a tanulás felé irányította, így testvéreivel együtt egy santiagói katolikus iskolába került. Előbb egy papneveldében pallérozódott, majd besorozták. Jara érdeklődése azonban a művészetek felé fordult, majd egy pantonimművész csoport befogadta. Itt találkozott Violetta Parra énekesnővel, aki a tradicionális chilei zenével ismertette meg az ifjú Victort, aki sajátos fegyvert látva benne, igyekezett azt politikai tartalommal megtölteni.

Jara Isabel Parra, Rolando Alarcon, Angel Parra és Patricio Manns társaságában megalapította a nueva canción mozgalmat. A csoport Santiago belvárosában a Carmen 340-ben gyűlt össze. A kollektív memóriát életre hívó, antiimperialista dallamok egyre több munkásosztálybeli férfit és nőt vonzott. Jara akkor vált a chilei szélsőjobb egyik leggyűlöltebb alakjává, amikor előadta Preguntas a Puerto Montt (Kérdések Puerto Monttról) című dalát egy fiúiskolában 1961-ben. A költeményt a belügyminiszternek címezte, aki korábban 91, műveletlen földön lakó hajléktalan ellen intézett támadást.

A nueva canción támogatásáról biztosította Allendét, aki a szavazatok 36 százalékát besöpörve 1970-ben meg is nyerte az elnökválasztást. Allende hivatali idején a mozgalom a chilei kulturális élet szerves része lett, Jara és a többi énekes kulturális nagykövetekként beutazták a kontinenst és Európát, hogy a mozgalom alapvetéseit és céljait ismertessék. A Venceremos és az El Pueblo Unido Jamas Sera Vencido – mindkettő Sergio Ortega dala – egybeforrt a chilei baloldallal.

Allende újraválasztásának lehetősége riadóztatta a chilei politikai paletta jobboldalán helyet foglaló erőket. Az amerikai CIA által támogatott, Pinochet vezette katonai puccs a szocialista és marxista elemek felszámolását tűzte zászlajára. Allende öngyilkossága előtt Jara a Santiagói Műszaki Egyetemen egy a fasizmusról szóló kiállításon volt; miután az elnöki palotát bombatalálat érte, Joan Jara arról értesült, hogy férjét elrabolták.

Az Estadio Chile stadionban jelen levők beszámolóiból tudni, hogy egy Hercegként becézett hadnagy szemelte ki magának Jarát, akit megkínzott és megölt. Az egyik szemtanú beszámolója szerint mielőtt elénekeltettek vele egy dalt, oroszrulettet játszottak Jarával, végül fejbe lőtték. Jara fogvatartói tudták, kivel állnak szemben, s ismerték az énekesnek a tömegekre gyakorolt hatását, ezért arról döntöttek, hogy a férfit jeltelen tömegsírba kell temetni.

Hector Herrera Olguin és egy másik, az énekest felismerő férfi azonban megmentette Jara földi maradványát, s titokban eltemették; Jara haláláról a La Segunda című lap adott hírt. Jara meggyilkolásával egy célja volt Pinochetnek: eltörölni a nueva canción legutolsó nyomát is. Bárki, aki valamilyen emléket őrzött Jaráról, a rendőrség zaklatásának és a börtön veszélyének volt kitéve, a katonaság ugyanis önkényesen fésülte át a házakat, „marxista propaganda” után kutatva.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár