A történelem híres kéjnői
2012. április 10. 12:21
A történelem folyamán a gyengébbik nem, felhasználva belső és külső adottságait, nem egy esetben rendkívül nagy befolyást tudott gyakorolni a főként férfiak által dominált politikára, de akár a háborúk menetére is. Theodóra bizánci császárné a világ akkori legnagyobb birodalmának, a Kelet-Római Birodalom első emberének volt a felesége és egyben támasza. De ott van Madame Du Barry vagy Nell Gwyn esete, akik a francia, illetve az angol udvarba kerülve borzolták fel a „tisztes udvariak” kedélyeit, az erotikus távol-keleti táncok avatott szakértője, Mata Hari pedig az első világháborúban kémkedett a németeknek.
Korábban
Aszpászia
A Milétoszon született Aszpászia (i.e. 480-400) leginkább arról híres (vagy inkább hírhedt), hogy hatalmas befolyással rendelkezett az athéni városállam egyik legfőbb politikai vezetője, Periklész felett. Életének pontos részleteiről azonban sajnos nagyon keveset tudunk. Annyi azonban bizonyos, hogy felnőttként már Athénban élt, és Periklész révén beleszólhatott az athéni napi politikába. Platón, Arisztophanész, Xenophón és más szerzők is megemlítik munkáikban.
Az ókori írók szerint Aszpászia egy bordély fenntartója és maga is kéjnő volt, bár ezeket a beszámolókat a történészek közül sokan vitatják, arra hivatkozva, hogy a legtöbb történetírónak érdeke volt Periklész besározása. Egyes kutatók megkérdőjelezik a történeti hagyományt, miszerint Aszpászia hetéra vagy kurtizán lett volna, és úgy gondolják, hogy valójában az athéni államférfi törvényes felesége lehetett a hölgy. Aszpásziának született egy fia Periklésztől, aki később a görög város katonai vezetője lett, majd az arginusae-i csatát követően kivégezték. A hagyomány szerint Periklész halála után egy másik athéni politikai vezető, Lüsziklész szeretőjévé vált.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
