A történelem híres kéjnői
2012. április 10. 12:21
A történelem folyamán a gyengébbik nem, felhasználva belső és külső adottságait, nem egy esetben rendkívül nagy befolyást tudott gyakorolni a főként férfiak által dominált politikára, de akár a háborúk menetére is. Theodóra bizánci császárné a világ akkori legnagyobb birodalmának, a Kelet-Római Birodalom első emberének volt a felesége és egyben támasza. De ott van Madame Du Barry vagy Nell Gwyn esete, akik a francia, illetve az angol udvarba kerülve borzolták fel a „tisztes udvariak” kedélyeit, az erotikus távol-keleti táncok avatott szakértője, Mata Hari pedig az első világháborúban kémkedett a németeknek.
Korábban
Aszpászia
A Milétoszon született Aszpászia (i.e. 480-400) leginkább arról híres (vagy inkább hírhedt), hogy hatalmas befolyással rendelkezett az athéni városállam egyik legfőbb politikai vezetője, Periklész felett. Életének pontos részleteiről azonban sajnos nagyon keveset tudunk. Annyi azonban bizonyos, hogy felnőttként már Athénban élt, és Periklész révén beleszólhatott az athéni napi politikába. Platón, Arisztophanész, Xenophón és más szerzők is megemlítik munkáikban.
Az ókori írók szerint Aszpászia egy bordély fenntartója és maga is kéjnő volt, bár ezeket a beszámolókat a történészek közül sokan vitatják, arra hivatkozva, hogy a legtöbb történetírónak érdeke volt Periklész besározása. Egyes kutatók megkérdőjelezik a történeti hagyományt, miszerint Aszpászia hetéra vagy kurtizán lett volna, és úgy gondolják, hogy valójában az athéni államférfi törvényes felesége lehetett a hölgy. Aszpásziának született egy fia Periklésztől, aki később a görög város katonai vezetője lett, majd az arginusae-i csatát követően kivégezték. A hagyomány szerint Periklész halála után egy másik athéni politikai vezető, Lüsziklész szeretőjévé vált.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap