Náci múlt: erős nosztalgia keleten

Március közepén a balti állam, Lettország fővárosában, Rigában náci uniformisban masírozó második világháborús veteránok lepték el az utcákat. Az eseményt – figyelmeztetnek a nyugati lapok – nem lehetett egy kézlegyintéssel elintézni, mivel több ezren vonultak fel, s legalább ugyanennyi embert számlált a veteránokat éltető tömeg is.

A felvonuláson a lett kormányzó párt tagjai nem vehettek részt, de Riga védelmébe vette a veteránokat. A lett köztársasági elnök, Andris Berzins szintén melléjük állt egy televíziós interjúban: „Őrültség őket háborús bűnösöknek nevezni. Nagyon sokan áldozták fel életüket Lettországért. Nem értem, miért kellene ezt letagadnunk. Számomra elfogadhatatlan, hogy meggyalázzuk ezeket az embereket, akik előtt inkább fejet kellene hajtanunk”.

Nem a Függetlenségi Nap volt az egyetlen olyan alkalom, amikor a náci múlt "kísértett" a Baltikumban. 2008-ban a litván országgyűlés ugyanis olyan törvényeket fogadott el, amelyek megtiltották a szovjet és nemzetiszocialista szimbólumok használatát. 2010-ben azonban egy litván bíróság úgy határozott, hogy a horogkereszt nem esik a törvény hatálya alá, mivel az „összefonódó kereszt sokkal inkább Litvánia történelmi öröksége, mint a náci Németország szimbóluma”. Az érvelést még akár el is lehetne fogadni, ha a kivonuló tömeg nem kezdett volna bele a „Juden Raus!” (Zsidók haza!) skandálásába.

A balti államokban tapasztalható erőteljes nacionalizmus már-már a 19. századot idézi. Legutóbb Lettországban láthattuk ennek megnyilvánulási formáját, amikor az ország elsöprő többsége az orosz nyelv hivatalossá tételéről kiírt népszavazáson elutasította a kisebbségi kezdeményezést. De legalább ilyen nagy a feszültség Litvániában a többségi litvánok és a legnagyobb számú kisebbség, a lengyelek között, akik az anyanyelvük védelmében emeltek többször szót.

Az egykori náci kollaboránsok védelme megnyitja az utat a rasszista és xenofób vélemények térhódítása előtt is. Száz évvel ezelőtt a balti térség még a világ zsidóságának egyik hátországa volt, ma már azonban szinte alig élnek zsidók Lettországban, Litvániában és Észtországban: a zsidók 90-95 százalékát megölték a holokausztban, a túlélők az Egyesült Államokba és Izraelbe menekültek. „Az, hogy szinte nincsenek is itt már zsidók, nem jelent problémát az antiszemitáknak” – fejtette ki Rafal Pankoswki lengyel szociológus. „Nem kell, hogy az antiszemiták körül zsidók legyenek” – tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?