Kilencezer náci ment Dél-Amerikába a világháború után
2012. március 22. 12:19
Kilencezerre tehető azon náci háborús bűnösök száma, akik a második világháború után menekültek Dél-Amerikába.
Korábban
Német ügyészek Brazíliában és Chilében jutottak hozzá olyan bizalmas iratokhoz, amelyekből először sikerült pontosan megállapítani a kontinensre menekült nácik számát. A dokumentumok szerint mintegy kilencezer háborús bűnös: horvátok, ukránok, oroszok és nyugat-európaiak szöktek a tengerentúlra, ők mindannyian valamilyen módon segítették a náci háborús gépezet működését.
A legtöbben – mintegy ötezer személy – Argentínába mentek, 1500 és 2000 közé teszik azok számát, akik Brazíliát választották, 500-1000 fő távozott Chilébe, a többiek pedig Paraguayba és Uruguayba. Korábban igen széles skálán mozgott azok köre, akikről úgy tartották, hogy Dél-Amerikában találtak menedéket országuk igazságszolgáltatása elől: a konzervatív becslés ötezerre, míg a merészebb 300 ezerre tette számukat.
A dokumentumokból az is kiderül, hogy Juan Peron argentin elnök 10 ezer útlevelet adott az egykori náci háborús bűnösöket védő szervezetnek, az ODESSA-nak. Az iratokba betekintést nyerő egyik német történész, Kurt Schrimm elmondta: a „fülest” egy történésznőtől kapta, aki fontos információkat árult el több háborús bűnösről is, köztük Adolf Eichmannról, Josef Mengeléről és a treblinkai haláltábor parancsnokáról, Franz Stanglról.
A történészek reményei szerint élő háborús bűnösre utaló nyomok is előkerülhetnek, de olyan nácikat is keresnek, akik a rövid dél-amerikai kitérő után visszatértek az anyaországba. „Minden egyes eltelt nap után egyre kisebb az esélyünk erre, de nem akarom azt mondani az embereknek, hogy nem próbáltuk meg” – így Schrimm.
Különös figyelem övezi az ún. patkányutakat, amelyek vatikáni dokumentumokkal biztosították a mintegy 800 háborús bűnös menekülési útvonalát a háború dúlta Európából. Dél-Amerika igazi paradicsom volt a nácik számára, mivel számos országban szélsőjobboldali rezsim volt hatalmon, az odaérkezőknek pedig nem kellett kellemetlen, a személyazonosságukat firtató kérdésekkel szembesülniük.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt 17:05
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás 14:20
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál 13:20
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát 11:20
- Utópia helyett csak elviselhetetlen szenvedést hozott a Vörös Khmer uralma 09:50
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket 09:05
- Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először tegnap
- Boszorkánynak nézte szomszédját Hofmann, az „LSD atyja” tegnap