A vörösterror 133 napja

A vasminiszter tevékenysége a vicclapok tükrében

2012. március 11. 22:15 Bana József

A 19. század második felében a korbeli lapokban — és nemcsak a vicclapokban — rendszeresen jelentek meg metsző humorú karikatúrák a politikusokról.


A győri átlagpolgárok sajnos nem sokat tudnak Baross Gáborról, az egykor oly híres „vasminiszterről"; sokan például csak azt, hogy a proletárdiktatúra felejtésre ítélte őt, mint a kapitalizmus szálláscsinálóját. A teljes homály előtti utolsó kanyarban, a feledés előtti pillanatban kapta vissza a győri sétálóút névadói tisztét Vlagyimir Iljics Lenintől, majd iskolát, hidat kereszteltek vissza Baross Gáborra.

Szoborrá merevített, fennkölt alakját azonban most az egykori győri lap, a Garaboncziás Diák szemüvegén keresztül szeretnénk bemutatni. Meggyőződésünk ugyanis, hogy egyedül a humor képes némi életet lehelni Baross mára mozdulatlanná vált, fakó „szobrába". Ha csipkelődünk és kinevetjük őt, akkor egy kicsit talán magunkon is kacagunk.

A 19. század második felében a korbeli lapokban — és nemcsak a vicclapokban — rendszeresen jelentek meg metsző humorú karikatúrák a politikusokról. A fotótechnika még nem terjedt el, így a lapok nagy tudású grafikusokat alkalmaztak, akik tájképeket, portrékat, városokat, templomokat stb. ábrázoltak. Ezek közül híresek voltak a Vasárnapi Újság illusztrációi; ez a maga korában rendkívül népszerű lap nemrég az Arcanum Kiadó gondozásában CD-ROM illetve DVD-ROM formátumban is megjelent.

Baross Gábor, mint a korszak egyik népszerű politikusa, aki pályája során több különböző miniszteri tárcát is betöltött, ezen felül maradandót alkotott a vasút, a közlekedés területén, számtalanszor szerepelt karikatúrák céltáblájaként az újságokban, így pl. a korszak közismert és méltán népszerű vicclapjában, a Borszem Jankóban.

Baross Gábor születésének 150. évfordulójára készülve 1997-ben jelent meg két változatban egy kiadvány (egy keménykötésű, díszes kötet színes képekkel és egy egyszerűbb, puha kötésű, fekete-fehér képekkel ellátott). Ez a kötet számos újdonságot tartalmazott, így többek között azokat a fotókat, dokumentumokat, amelyek Barossról készültek. A nagyszabású gyűjtőmunka eredményeként fellelhetőek benne azok az országos lapokban megjelent karikatúrák, rajzok és gúnyrajzok, amik Baross munkásságát jellemezték, illetve kritizálták. Mivel ezek szinte teljes körűen átfogják a kiemelkedő politikus életpályáját, közülük csak néhány jellemző karikatúrát, rajzot kívánunk itt bemutatni, utalva ezek jelentőségére.

A hangsúlyt viszont egy kevésbé ismert helyi vicclapra helyeznénk, a Győrben megjelent Garaboncziás Diákra, amely a várossal kapcsolatos ügyekre vonatkozó, olykor-olykor vitriolos tartalmú írásokat tett közzé. Ez a lap állandó illusztrációs készletekkel rendelkezett és a vissza-visszatérő karikatúrák egyben a kor ismert emberei mellett kitalált figurákat ábrázoltak, akik szeretett és nem szeretett szimbolikus alakjait voltak hivatva megtestesíteni, így például a városi tanácsot, mindig Vaskalapos Dénes szakállas és piknikus ábrája képviselte. Ő volt, aki rendszeresen aludt a városházi közgyűléseken, akkor szólalt fel, amikor nem kellett volna, és a város szolgálatába állította alvási és evési tudományát.

Ugyancsak visszatérő figurája volt Szipoly Bonifácz adóvégrehajtó, aki különösen a nép megsarcolásában jeleskedett és időnként bölcs gondolataival is, epés megjegyzéseivel szerepelt a Garaboncziás Diákban. Ezek közül a leghíresebb az a gondolata, amikor egyik kezében egy nagydarab, teletömött pénzeszsákot tart, és a következőket mondja: „Én demokrata vagyok, demokrata bizony, mert én a nép javát magamnál hordozom!"

Az állandó illusztrációs készlet miatt csak kivételesen találunk valóságos személynek karikatúráját. A lapot az jellemezte, hogy írásaival, tárcáival és időnként gúnyversekkel mutatott be egy-egy politikust, így vizsgálódásunk tárgyát, Baross Gábort is. Az itt felvonultatott írások, versek egyes tényei napjainkra már némi magyarázatra szorulnak, hiszen azt, amit kifiguráznak (esemény, megnyilatkozás, kinevezés, díszpolgárság adományozása stb.) ma már többnyire alig ismert.

A győri Garaboncziás Diák című élclap így mutatta be Baross Gábort:

„E név van írva a győrvárosi szabadelvű-párt zászlajára. Foglaljuk mindenekelőtt koszorúba. Álljunk meg e névnél. Tudjuk meg, ki ő? Ő atyjának és anyjának gyermeke, kiről azt is tudjuk, hogy Trencsénmegyében született. Már csecsemő korában szeplőtelen volt a téli idő alatt, míg nyáron, ha szeplős lett is, de folyton melegen érzett, különösen augusztusban. Egyik ő azon jellemeknek, kik öles termetűek s fekete hajjal bírnak. Ő magyar állampolgár, sőt mint ilyen, adót is fizet. Körmét rendesen lenyírja. Szereti a babot. Nos ez ő. Ezt a nevet írtuk mi zászlónkra. Lobogtassátok e nevet éjjel és nappal, szeretett polgártársak. Legyen diadalmi érzet keblünkben, mert ily zászló el nem bukhatik, ha sarokba támasztják, ott is állni fog. És zengjen harsogva az új hymnus ajkainkról: Éljen soká Baross Gábor, Engedd meg arkangyal Gábor."

Ugyanez komolyabban:
„Azért hát barátim, álljunk csak melléje, így lesz a választás Győr becsületére; Közraktár, Duna- és Rába-szabályozás Tőle függ majd egykor és megannyi sok más. Hogy tehát ezek majd válljanak javunkra Szavazzunk egy szálig mindnyájan Barossra. És kiáltsuk, mint egy összetartó tábor, Éljen Győr követe; Éljen Baross Gábor!"

Újból a Garaboncziás Diák: Baross.
Programmbeszéde igazi komoly programmbeszéd volt. Beszélt „komoly kötelességről", „komoly tárgyilagossággal", „komoly programmpontról", „komoly feladatról", „komoly pályaválasztásról", a kormány „komoly megfontolásáról", „komoly érdekről", a kormány „komoly segélyéről" , „komoly teendőkről", „komoly megoldásról" „komoly aggodalmakról" stb. stb. - szóval minden komolyságát elővette, hogy a helyzetet fesses valóban az rendkivül komoly szinben is tünt fel. Két forintért pezsgős lakoma volt a redountban szombaton este. Lám, mily hatalmas a mi jelöltünk, puszta eljövetelére már hogy leszált az étel-ital ára!

Kóbhegyink volt leginkább elérzékenyülve a nagy napok alatt. Odaült a jelölt orra elé az emelvény lépcsőjére s oly elkeseredett éljenzést vitt véghez, mintha ő is hivatalos lett volna a Baross-ebédre. akkor pedig, mikor Baross a mi Kóbink és két izr. szomszédja felé fordulva igy szólt hozzájuk: „Önök között uraim, nincs felekezeti fajkülönbség, nincs fajkérdés." (ami szemmel látható igazság is volt) — lelekesültségében ugy ugrált, hogy nem is hisszük, hogy komolyabb folyománya nem lett a lelkességének. Három napig a nagy nap után folyton szalonkabátban járt s egyebet nem szólt, mint: „ilyen beszédet még nem hallottam." Hogy milyen abszolitisztikus törkvései vannak a kormánypártban, legjobban kitünik abból, hogy mindenáron abszolut többségre törekszik.

Garantirozott hir.
- Hiszi aki akarja -

Baross Gábor, városunk szeretve tisztelt, imádott, kézen, lábon csókolt képviselőjelöltje megigérte, hogy amennyiben egy előleges konferenczia eredményeként az előfeltételeket megállapitani szándékozó bizottság esetleg hozandó határozata egy a kérdés gyakorlatiságát bonczkés alá vevő gyülés összehivásának mikénti módozatairól véleményező kisebb körü szakbizottság kiküldötteinek megválasztására hivatott testület egyéneinek kijelölésére a megfelelő körben inditványt tesz a közraktári kérdés megoldása döntő tényezőinek s azok előokainak véleményezés végett a szakbizottság öt tagját képező meg nem alakult gyülés előtt napirendről való letétele végett - ez esetben pártfogásáról biztositja a várost.


Targonczás Matyi és Röndőrző Muki.
Az dolgok sorásul.

Targonczás Matyi. (az müvelt hordár.) Kire szavall komám a képviselőválasztmányon?
Röndőrző Muki. A naccságos kapitány úr azt parancsolta, hogy szavaljunk rá a Baross tekéntetes urra. Hát én amint möglátom a sarkon, rászavalok, hogy rönd lögyék, ha pejig a szó nem használ, rá is ütök.

Vaskalapos Dénes. a polityikárul.

Néköm hasztalan beszél akár az Helfi, akár az Ráth, mert tudom én, hogy a Baross nasságos urra kell szavazni, mert ő az az ember, aki mindent megigért, úgy mint mink, de azér nem hallgat a sok csunya ujjitó szavára. Mit beszél az a Helfi? Aszonyga valuta köll nékünk? Istennyila! Miféle ujjitás lenne ez megest? Rét kölletik nekünk árendába, semmi más, azt meg a Baross nagyságos úr majd ád? Mi akar a Ráth? Kvalifikácziót? Hát az mi? Mán én ollant sase kérök, amit nem ismérek. Éljön a Baross, az nem forgat föl semmit, azalatt békességben to¬vább alhatik az ember.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!