Kulturális örökség lehet Schindler gyára
2012. március 6. 11:29 MTI
Cseh kulturális örökség lehet Oskar Schindler (1908-1974) egykori kelet-csehországi gyára: a német vállalkozó több mint ezer zsidó munkás életét mentette meg a holokauszt idején azzal, hogy a mai Csehország területén lévő brünnlitzi (Brnenec) gyárában foglalkoztatta őket.
Korábban
A cseh kulturális minisztérium már hozzá is látott az egykori üzem átminősítéséhez szükséges eljáráshoz, ám a procedúra akár hónapokig is elhúzódhat. Így pedig fennáll a veszélye, hogy akkor már nem lesz mit megvédeni, mivel a gyár épületei rendkívül rossz állapotban vannak - írta a Mladá Fronta Dnes című lap.
A második világháborút megelőzően az üzem a Löw-Beer zsidó család tulajdonában volt, amelyből az UNESCO-listán szereplő brnói Tugendhat-villa tulajdonosának a felesége is származott. Jelenleg az egész ipari komplexum üresen áll. "Az ingatlan tulajdonosa még tavaly kérte néhány épület elbontását, amelyeknek több mint a fele kritikus állapotban volt" - mondta Vacláv Hnat, a helyi építészeti hivatal munkatársa.
Az üzem jelenlegi tulajdonosaként bejegyzett Blue Fields cég azonban felfüggesztette a tervezett munkálatokat, az épületben talált állítólagos mérgező vegyszerekre hivatkozva. A napilap ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az üzem tulajdonjoga nem teljesen tisztázott: a vállalat munkatársai közül senkit nem lehet elérni. A cégnek továbbá sem hivatalos oldala, sem telefonos elérhetősége sincsen. A teleknyilvántartás adatai szerint pedig a bíróság befagyasztotta a gyár bizonyos épületeinek tulajdonjogát.
A helyi örökségvédelmi hivatalban dolgozó Eliska Rackova szerint "Schindler gyárának" kulturális örökséggé nyilvánítása attól függ, hogy mennyit és mit tudnak megmenteni az eredeti komplexumból. Brnenec polgármestere, Blahoslav Kaspar a lapnak elmondta, hogy mindenképpen szeretne legalább egy múzeumot létrehozni a városban a Schindler által megmentett zsidók emlékére.
A német vállalkozó Lengyelország 1939-es lerohanását követően szerezte meg a zsidó munkásokat foglalkoztató krakkói zománcgyárat - ebből azóta múzeum lett -, amelynek révén milliós vagyonra tett szert. 1944-ben sikerült mintegy 1200 zsidó munkást Krakkóból Brünnlitzbe menekítenie, ahol átvészelték a háborút. Schindler egyike volt az első három németnek, akiket Izrael a Világ Igaza címmel tüntetett ki.
A gyáros Németországban hunyt el, de Jeruzsálemben helyezték örök nyugalomra. Történetet 1993-ban Steven Spielberg filmesítette meg. A Schindler listája című alkotás többek között elnyerte a legjobb film Oscar-díját is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20
