2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kulturális örökség lehet Schindler gyára

2012. március 6. 11:29 MTI

Cseh kulturális örökség lehet Oskar Schindler (1908-1974) egykori kelet-csehországi gyára: a német vállalkozó több mint ezer zsidó munkás életét mentette meg a holokauszt idején azzal, hogy a mai Csehország területén lévő brünnlitzi (Brnenec) gyárában foglalkoztatta őket.

A cseh kulturális minisztérium már hozzá is látott az egykori üzem átminősítéséhez szükséges eljáráshoz, ám a procedúra akár hónapokig is elhúzódhat. Így pedig fennáll a veszélye, hogy akkor már nem lesz mit megvédeni, mivel a gyár épületei rendkívül rossz állapotban vannak - írta a Mladá Fronta Dnes című lap.

A második világháborút megelőzően az üzem a Löw-Beer zsidó család tulajdonában volt, amelyből az UNESCO-listán szereplő brnói Tugendhat-villa tulajdonosának a felesége is származott. Jelenleg az egész ipari komplexum üresen áll. "Az ingatlan tulajdonosa még tavaly kérte néhány épület elbontását, amelyeknek több mint a fele kritikus állapotban volt" - mondta Vacláv Hnat, a helyi építészeti hivatal munkatársa.

Az üzem jelenlegi tulajdonosaként bejegyzett Blue Fields cég azonban felfüggesztette a tervezett munkálatokat, az épületben talált állítólagos mérgező vegyszerekre hivatkozva. A napilap ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az üzem tulajdonjoga nem teljesen tisztázott: a vállalat munkatársai közül senkit nem lehet elérni. A cégnek továbbá sem hivatalos oldala, sem telefonos elérhetősége sincsen. A teleknyilvántartás adatai szerint pedig a bíróság befagyasztotta a gyár bizonyos épületeinek tulajdonjogát.

A helyi örökségvédelmi hivatalban dolgozó Eliska Rackova szerint "Schindler gyárának" kulturális örökséggé nyilvánítása attól függ, hogy mennyit és mit tudnak megmenteni az eredeti komplexumból. Brnenec polgármestere, Blahoslav Kaspar a lapnak elmondta, hogy mindenképpen szeretne legalább egy múzeumot létrehozni a városban a Schindler által megmentett zsidók emlékére.

A német vállalkozó Lengyelország 1939-es lerohanását követően szerezte meg a zsidó munkásokat foglalkoztató krakkói zománcgyárat - ebből azóta múzeum lett -, amelynek révén milliós vagyonra tett szert. 1944-ben sikerült mintegy 1200 zsidó munkást Krakkóból Brünnlitzbe menekítenie, ahol átvészelték a háborút. Schindler egyike volt az első három németnek, akiket Izrael a Világ Igaza címmel tüntetett ki.

A gyáros Németországban hunyt el, de Jeruzsálemben helyezték örök nyugalomra. Történetet 1993-ban Steven Spielberg filmesítette meg. A Schindler listája című alkotás többek között elnyerte a legjobb film Oscar-díját is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár