Múzeum nyílt Schindler krakkói gyárában

"A krakkói történeti múzeum egyik fiókintézményét avatjuk fel Oscar Schindler hajdani Emalia üzemében" - mondta Marta Smietana, a múzeum illetékese a francia hírügynökségnek. Pénteken nyílt meg itt a nagyközönség előtt az a multimédiás kiállítás, amely bemutatja, milyen volt a mindennapi élet Krakkóban a II. világháború alatt, 1939 és 1945 között - tette hozzá.

Oskar Schindler a jelenlegi Csehország területén született szudétanémet családban. A náci párt tagjaként gyorsan meg akart gazdagodni a háborúból, és mindent elkövetett, hogy megmentse azokat a zsidókat, akik krakkói zománcedénygyárában dolgoztak. Munkásai a közelben működő plaszówi gettóból kerültek ki, mert ez volt a legolcsóbb munkaerő.

A táborparancsnok ámokfutását azonban Schindler nem tudta tétlenül nézni, egyre több zsidót "kért ki" és minősített nélkülözhetetlen munkaerőnek, alkalmazottai egy idő után már az üzemben laktak. Kétszer annyit kaptak enni, mint a táborokba deportáltak, sőt Schindler felesége, Emilie még egy kis kórházat is berendezett a gyár területén.

A náci hadsereggel üzletelve felhalmozott vagyonát a háború vége felé arra fordította, hogy élelmezze alkalmazottait, és lefizesse a kiirtásukra készülő SS-katonákat. 1200 zsidót mentett meg a haláltáboroktól úgy, hogy listát állított össze a náci hadsereg számára nélkülözhetetlen munkát végző dolgozóiról.

Németországban halt meg 1974-ben, 66 éves korában a világ előtt ismeretlenül, és a feledéstől egy ausztrál író, Thomas Keneally, de még inkább Steven Spielberg amerikai rendező mentette meg. Keneally az egyik "Schindler-zsidótól", Leopold Page-től hallotta történetét, ez alapján írta meg az 1982-ben megjelent Schindler bárkája című könyvet. A könyvből született Spielberg Schindler listája című filmje, amely 1993-as bemutatása után egy csapásra világhírnevet szerzett Schindlernek, az alkotást pedig hét Oscar-díjjal jutalmazták.

Schindlert kérésének megfelelően Izraelben temették el, és egyike volt az első három németnek, akiket Izrael a Világ Igaza címmel tüntetett ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyesült Államok

• Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére
• Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 
• Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat
• Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony
• 10 meglepő tény a vasút történetéből
• Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre