Treblinka: minden titokra fény derül

Álcázni akarták saját bűneiket

Az igazságügyi régész vizsgálta a hely történelmi és tudományos jelentősége mellett annak vallási és emlékezeti vonatkozását is. Nem folytatott azonban ásatást, és a talajt sem bolygatta meg, ami megsértette volna a zsidó törvényt és hagyományt.

A holokauszt színhelyeinek vizsgálata az általa alkalmazott módszerrel viszonylag új keletű. Az 1940-es évek légi felvételeit ma már ki lehet egészíteni a műholdas képalkotással, a GPS-szel és a térképező szoftverrel. Mindazonáltal a geofizikai eszközök nem képesek bizonyító erővel megmutatni, hogy mi van a talaj mélyén, hiszen nem érzékelik az emberi maradványokat.

A legtöbb módszer azon alapul, hogy kimutatja a talaj és a benne található anyagok fizikai tulajdonságai közötti különbséget, így érzékelhetővé teszi az eltemetett maradványokat vagy a föld megbolygatását. Az eredményeket egybevetve a történelmi és régészeti adatokkal már képet lehet alkotni az építési, rombolási és temetkezési folyamatokról.

Akárcsak a gödrök, a vizsgálat is olyan jellegzetességeket mutatott ki, amelyek építményekre utalnak. Ezek közül kettő valószínűleg gázkamrák maradványa. A tanúk szerint a haláltáborban csak ez a két létesítmény épült téglából.

Auschwitztól eltérően Treblinkában nem voltak kifejezetten krematóriumnak szánt épületek. Az a döntés, hogy az áldozatok holttestét el kell égetni, csak az után született meg, hogy a tábor már több hónapja működött. 1943-ban rendelték el, hogy exhumálják és égessék el a már eltemetett áldozatokat - azt követően, hogy a német hadsereg felfedezte a szovjetek által három évvel korábban Katynban lemészárolt lengyel tisztek tömegsírjait. Ez rádöbbentette a német vezetést annak fontosságára, hogy álcázza saját bűneit.

1. Valami mégis maradt
2. Tömegsírok nyomai
3. Álcázni akarták saját bűneiket
4. Az eredmények csak kezdetnek tekinthetők

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2019

• III. György, az elmebeteg „zsarnok”
• Régi csibészek
• Bajos Lajos mesevilága
• Thomas Alva Edison, a Menlo-parki varázsló
• A számok slampos grófnője
• A rendszerváltoztatás belülről
• Ki tálalt tarhonyát a sziámi királynak?
  
• Hét zenész, aki 27 évesen halt meg
• Kilincs a túloldalon