Treblinka: minden titokra fény derül

Tömegsírok nyomai

Az a jelentés, amely 1946-ban készült a Lengyelországban elkövetett német bűnök feltárásáról, megjegyezte, hogy találtak egy pincejáratot, amelyen égési nyomok láthatók. Ugyancsak előkerültek az igazgatási épület maradványai, szögesdrótdarabkák és egy aszfaltozott út rövid szakaszai. Ahogy leástak a földbe, emberi maradványokat is felfedeztek, a felszínen pedig nagy mennyiségben homokkal kevert emberi hamvakat, köztük számos emberi csontdarabot is találtak. Ennek ellenére egy későbbi beszámoló azt tartalmazta, hogy tömegsírra nem bukkantak.

A tömegsírok létezése tanúvallomásokból ismeretes volt, de mivel nem került elő meggyőző fizikai bizonyíték, egyesek kétségbe vonták, hogy ezen a helyen zsidók százezreit gyilkolták meg. Noha a háború után folytatott vizsgálatok alig néhány napig tartottak, egészen addig ezek voltak a legteljesebb kutatások, amíg 2010-ben az igazságügyi régész meg nem kezdte a maga nyomozását Treblinkában - közölte a BBC. Kiderült, hogy az átvizsgált területen számos gödör létezett. Egyesek ugyan a háború utáni fosztogatás során keletkezhettek, mivel az a legenda kapott lábra, hogy zsidó aranyat temettek a mélybe, de jó néhány nagyobb árkot ott tártak fel, ahol a tanúk szerint tömegsírok és hamvasztási helyek voltak.

Az egyik 26 méter hosszú, 17 méter széles és legalább 4 méter mély, nyugati végén egy rámpával, a keletin pedig függőleges éllel. A környéken még öt különböző méretű és legalább az előbbihez hasonlóan mély árok található. Figyelembe véve méretüket és helyüket, erősen feltételezhető, hogy temetkezési területekről van szó.

1. Valami mégis maradt
2. Tömegsírok nyomai
3. Álcázni akarták saját bűneiket
4. Az eredmények csak kezdetnek tekinthetők

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején