A csőcselék emlékműve

A kőről B. Nagy Anikó művészettörténész, a kiállítás kurátora elmondta, hogy Sugár János vegyes technikával készítette. Az egész koncepció Angyal Istvánnak, az 56-os ellenállók Tűzoltó utcai vezetőjének végrendeletén alapul. A fiatalembert 1958-ban, 30 évesen kivégezték. Búcsúüzenetében azt kérte, hogy "nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, amelyből lettünk, amellyel egyek voltunk és akikkel együtt térünk meg... feledjetek el minket, ez hasznos!" - idézte fel a kurátor.

Sugár János szerint ennek a gondolatnak az aktualitása nem csökkent, ezért készítette a rusztikus követ nem-emlékmű (non-memorial) formában, mert a kő nem teljesíti az emlékművektől elvárt kiismerhető színpadiasságot, egyúttal reflektál a köztéri emlékművek problémájára is. A Sugár-féle emlékmű úgy áll a Templomtér közepén, mint egy becsapódott meteor - jegyezte meg a kurátor.

A kő - Angyal István elképzelésének megfelelően - nem heroizál, látványossága csupán szokatlanságából ered és arra utal, amikor 1956. október 23-án a diktatúra ellen fellépő budapesti forradalmárok ledöntötték a rendszer jelképének számító hatalmas Sztálin-szobrot, amely 1951 óta állt Budapesten. A diktátor szobrát a forradalmi "csőcselék" rombolta le.

Az 1956-os forradalom utáni megtorlást követően a kádári konszolidáció éveiben a felejtés, a nem emlékezés kompromisszuma élhetővé tette a hétköznapokat. Az 56-os forradalmat és a forradalmárok rehabilitációját a rendszerváltás óta társadalmi és politikai konszenzus övezi, talán csak egy aspektusa, a forradalmárok jelentős részének kommunista elkötelezettsége kap szerényebb hangsúlyt.

Angyal István kompromisszumoktól mentes kommunista forradalmisága a mai napig szelektívvé teszi a rá való emlékezést. A kivégzett fiatalember munkásosztály iránti elkötelezettsége és értelmiségi emelkedettsége túl soknak bizonyult ahhoz, hogy társadalmi konszenzus avassa őt mártírrá vagy hőssé. Ebben a tekintetben teljesült végső kívánsága - írta A csőcselék emlékművéről az alkotó, Sugár János. A kiállítás - amelyet Herwig G. Höller bécsi művészeti író, kritikus nyit meg - március 18-ig tart nyitva.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház