A Neander-völgyi emberé a legrégebbi fókarajz
2012. február 10. 08:54
A legújabb kutatások szerint a nemrégiben megtalált rajzok a legrégibbek, amit valaha is ember rajzolt. A spanyolországi Malaga város melletti Nerja barlangban lévő lelet több mint 42 ezer éves. Az új felfedezés megváltoztathatja az emberiség fejlődésével kapcsolatos elképzeléseinket.
Korábban
Eddig a régészek úgy vélték, a legrégebbi művészeti alkotás az ún. Aurignacian kultúra időszakában keletkezett a modern ember keze által. Azonban a most megtalált művek sokkal régebbiek és primitívebbek, mint a Chauvet-Pont-d’Arc barlangban található „csupán” 32 ezer éves társaik.
A vizsgálatok szerint a fókarajzok több mint 42 300 évvel ezelőtt keletkeztek. Sőt elképzelhető, hogy 43 500 évnél is idősebbek. A tudományos felfedezést vizsgáló projekt vezetője, José Luis Sanchidrián, a Cordobai Egyetem professzora szerint a lelet forradalmasíthatja a történelemről, kultúráról és az evolúcióról alkotott elképzeléseinket és tudásunkat.
A legújabb kutatások szerint a Neander-völgyi emberek festékkel díszítették testüket, tehát rendelkeztek egyfajta esztétikai érzékkel, ami tudományos forradalomnak tekinthető, hiszen eddig a homo sapiensnek tulajdonítottunk minden ilyen eredményt. A Neander-völgyieket pedig inkább a majmokhoz hasonlítottuk.
Korábbi elgondolásaink szerint a művészettörténet kizárólag a modern ember hozománya volt. Azonban ez a felfedezés, ha megerősítést nyer – amelyhez további vizsgálatok szükségesek –, bebizonyítja, hogy a sapiens-centrikus elképzelés helytelen volt.

Sanchidrián szerint az összes rendelkezésre álló adat azt mutatja, hogy ezek a képek a Homo sapiens sapiens helyett a Homo neandertaliensis által lettek megalkotva, amely feltételezés teljesen elképzelhetetlen lett volna a spanyolországi fókarajz megtalálása előtt. „A leletet nem tudjuk párhuzamba állítani egyetlen paleolitikus művel sem” – mondta a professzor, majd hozzátette: „tudjuk, hogy a neandervölgyi ősember fókákkal is táplálkozott.” Továbbá nem találtak még bizonyítékot a homo sapiens jelenlétére az Ibériai-félsziget ezen részén.
A kutatók úgy vélik, ez a barlang lehetett az utolsó hely Európában, ahol az i.e. 120 ezer és 35 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi menedéket keresett a cro-magnoni ember terjeszkedése elől, aki a legkorábbi európai területre lépő homo sapiens volt.
További érdekességek találhatók az eredeti, angol nyelvű honlapon.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
- Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
- Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
- Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
- Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
- A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
- A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
- India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
- Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap