2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

A brit régészet legnagyobb átverése

2012. február 7. 10:54

Az 1912-ben előkerült piltdowni ősember lelet egy jól megtervezett brit csalás eredménye volt, amelyben több jeles férfi – köztük Sir Arthur Conan Doyle – is részt vett. A tudósok célja, hogy egyszer s mindenkorra leszámoljanak a rejtéllyel.


Néhány héten belül brit tudósok csoportja fogja a londoni Natural History Museum termeinek labirintusát ellepni. A tervek szerint több, főemlőshöz tartozó koponya- és állkapocsdarabkát foglalhatnak le, hogy aztán egy rövid vizsgálat után a tárgyakat elszállítsák a különböző brit laboratóriumokba. Ott a csontokat és fogakat érzékeny infravörös szkenneres, lézeres és spektroszkópos vizsgálatoknak vetik alá, hogy feltárják az ereklyék pontos kémiai alkotóelemeit.

A tanulmány végre megoldhatja azt a rejtélyt, amely a kutatókat már száz éve zavarba ejti: célja a világ legnagyobb tudományos csalásának, a „piltdowni tréfa” tetteseinek felderítése. A lelet a dél-sussexi Piltdownban, egy kavicsbányából került elő. A külvilág számára pontosan száz évvel ezelőtt derült ki, hogy a koponya szilánkos maradványa csak tudományos átverés. Évtizedekig azt hitték, hogy a maradványok egy közel egymillió éves majomemberhez tartoztak, aki nagy térfogatú aggyal, viszont primitív állkapoccsal és fogakkal rendelkezett.

A piltdowni lelet híre 1912 végén hatalmas szenzációt keltett – azonban túl szép volt, hogy igaz legyen. A következő évtizedekben a tudósok más országokban sorra tárták fel a korai majomemberek tucatjait, amelyek egytől egyig markánsan különböztek a piltdowni embertől. „Ezek kis koponyával bírtak, de viszonylag emberszerű fogaik voltak - tehát pont a piltdowni ellentétei” – mondta Chris Stringer, a múzeum professzora, az új tanulmány vezetője. „Azonban sok brit tudós nem vette komolyan az újabb felfedezéseket, leginkább a piltdowni ember miatt. Elutasították őket, aminek következtében folt esett a brit tudományon.”

1953-ban Kenneth Oakley geológus, Wilfrid Le Gros Clark anatómus és Joseph Weiner antropológus közelebbről szemügyre vette a leletet. Vizsgálataik után bejelentették: a piltdowni ember agya a modern emberi lényekéhez hasonló, míg állkapcsa egy orángutánéra vagy csimpánzéra utal; minden egyes darabkája úgy festett, mintha ugyanarról a koponyáról származna, miközben a fogai teljesen ellaposodtak, amit akár egy fém késsel vagy éles szerszámmal is okozhattak. „A legkorábbi angol” nem volt több egy tudományos csalásnál, de közel 40 évnek kellett eltelnie, mire erre rájöttek.

Azóta több mint 30 személyt vádoltak meg, hogy részt vett a csalásban. Például az első darabkákat megtaláló Charles Dawsont, de érintett lehet Sir Arthur Conan Doyle is, a jezsuita filozófus-paleontológus Pierre Teilhard de Chardin, aki ténylegesen is segített Dawsonnak az ásatásoknál. További gyanúsított még Arthur Smith Woodward, a Természettudományi Múzeum kutatója, Arthur Keith anatómus és Martin Hinton is. A csalás tisztázását nagyban nehezíti az esemény óta eltelt száz esztendő.

Az érintettek levelezése szerint Dawson szó szerint belebotlott a Piltdown falu melletti koponyába. Érdekes egybeesés, hogy Doyle ezidőtájt fejezte be nagysikerű őskori kalandregényét, az Elveszett világot. Az ásatások megkezdését követően már májusban kézben tarthatta Woodward egy eddig ismeretlen nevű korai emberfaj maradványát, amelyet Eoanthropus dawsoninak neveztek el (jelentése: Dawson hajnali embere).

A további kutatások és ásatások után a lelet korát 500 ezer - 1 millió évvel ezelőttire becsülték, amely messze az emberiség legelső nyomává lépett elő. Csupán egyetlen tudós, David Waterson hangoztatott kételyeket az állításokkal kapcsolatban. Ennek magyarázata elég egyszerű: Franciaországban megtalálták a cro-magnoni ember maradványait, Németországban pedig a neandervölgyi és a heidelbergi megdöbbentő leletei kerültek elő - brit földön azonban még egyetlen ősember sem bukkant fel. Habár sok kétely merült fel a felfedezés hitelességét illetően, a Brit Tudományos Intézet elfogadta a csalást, mivel szeretett volna felzárkózni a kontinens vonalához.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár