A legkorábbi "csehországi" barázdákat tárták fel Prágában

Az archeológusok négy, nagyjából párhuzamos vonalak rendszerét fedezték fel, amelynek hossza kilenc méter, szélessége 10 méter, mélysége pedig 8 centiméter. A régészek meggyőződése szerint barázdákról van szó, amelyek a bronzkor elején, i.e. 3800 és 3500 között keletkeztek. Ebből az időből származnak az ekehasználat legkorábbi európai leletei is.

A feltárások során 200 ládányi leletegyüttes került elő, amelyek arról tanúskodnak, hogy a térséget kelták mellett germán törzsek is lakták. A legkésőbbi régészeti emlékek a kora középkorból származnak. A szakemberek talajmintákat is gyűjtöttek későbbi elemzések céljára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait